Kistérségi Fejlesztési Terv PDF Nyomtatás E-mail

A DUNAFERR jelenlegi helyzetéből fakadó, a dunaújvárosi kistérségre nehezedő gazdasági szerkezetváltás kezelése elsősorban a kistérség, azon belül a kistérséghez tartozó önkormányzatok kiemelt feladata, melyhez önerőt kell mozgósítani.

Ezen feladatot és felelősséget felismerve a dunaújvárosi kistérség az 1999-ben készült „Dunaújváros és Környéke Komplex Fejlesztési Terv”-et a jelen helyzetet és a várható változásokat figyelembe véve „A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve” címen aktualizálta. Az elkészült anyag tartalmazza mindazon prioritásokat, intézkedéseket, melyek mentén a kistérség fejlődése és a DUNAFERR-hez köthető monokultúra váltás jelentősebb zavaroktól mentes megvalósítása biztosítható.

A fejlesztési terv közel 150 intézkedésének realizálása jelentős feladat, mely csak az érintett állami, régiós, megyei és térségi szereplők jól koordinált, egymásra épülő munkájával, szoros együttműködésével valósulhat meg.

A megfogalmazott intézkedések közt vannak olyanok, amelyek, jellegükből fakadóan csak jelentős állam szerepvállalással valósíthatók meg. A további, érdekérvényesítő munkához szükséges, hogy ezeket az intézkedéseket összerendezzük, hatásaikat bemutassuk, költségvetési forrás igényüket megfogalmazzuk .

Ebben az anyagban ezeket, a kormánydöntést igénylő intézkedéseket foglaltuk össze, amelyek sorra a következők:

1. Duna-híd, M6, M8 gyorsforgalmú út megépítésének kormány szintű garanciája

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • A térségben jelentkező negatív gazdasági folyamatok kioltása, nagymértékben való csökkentse, ezáltal rendezett átmenetet biztosítása.
  • A gazdaságélénkülés időbeni előbbre hozatala, befektetők megjelenése
  • Későbbi nagyobb kiadások elkerülése
  • A térség gazdasági vállalkozásainak piaci értéke jelentősen emelkedik.

Javasolt kormányintézkedések:

  • Az M6 gyorsforgalmi út építésének 2003. évben történő indítása és ennek kormány szintű befektetői garanciavállalása
  • A Duna-híd terv előkészítési munkálatainak 2003. évben, építési munkálatainak 2004. évben történő indítása és ennek kormány szintű befektetői garanciavállalása
  • Az M8 gyorsforgalmi út 2005. évben történő indítása és ennek kormány szintű befektetői garanciavállalása

2. Dunaújvárosi közforgalmú kikötő és logisztikai központ kialakítása

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Általános gazdasági fellendülés, gazdasági teljesítmény növekedése.
  • A régió gazdasági súlyának növekedése, és vonzóvá tétele.
  • Nő a meglévő infrastruktúra kihasználtsága.
  • A közlekedési alágazatok között optimális munkamegosztás alakul ki, nő a környezetbarát közlekedési alágazatok szerepe.
  • Új munkahelyek megteremtése.

Javasolt kormányintézkedések:

  • A dunaújvárosi közforgalmú kikötő megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése.
  • A megvalósíthatósági tanulmány alapján az engedélyezési tervdokumentáció összeállítása, engedélyezési eljárás lefolytatása, illetve döntés az állami beruházás vagy koncessziós pályázat keretében való beruházásról.
  • Dunaújváros felvétele az országos szintű Logisztikai Központok közé.

Állami hozzájárulás igénye:

  • Közforgalmú kikötő megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyezési tervdokumentációja : ~100 M Ft
  • Közforgalmú kikötő megépítése: 10 500 M Ft állami beruházásként, vagy 0 Ft koncessziós pályázattal

Helyi szerepvállalás:

  • Az eddig készült tanulmányok térítésmentes rendelkezésre bocsátása
  • Helyi hatóságok és szakemberek kiemelt rendelkezésre állása a megvalósítás folyamatában
  • A megvalósításhoz szükséges önkormányzati döntések gyors meghozatala
  • A közforgalmú kikötő megépítésével párhuzamosan a Logisztikai Központ vállalkozói tőke bevonásával történő létrehozása
  • A működtetéshez szükséges szakember és munkaerő állomány helyi átképzésekkel való biztosítása.

3. Kistérségi Fejlesztési Társaság létrehozása és működtetése

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Létrejönnek a közvetlen tőkebefektetés feltételei.
  • Egybefüggő jelentős nagyságú ipari és kereskedelmi területek alakulnak ki
  • Az integrált tőke hatásaként a Fejlesztési Terv intézkedései kidolgozásának, esetenként megvalósításának forrásoldala biztosítottá válik.
  • Az önkormányzati együttműködés koordináltsága nő.
  • A kistérségben kialakul a befektetési adat- és információgazdálkodás, létrejön egy információs adatbank.
  • Befektetők igényei szerinti új iparterületek jönnek létre.
  • Új munkahelyek jönnek létre.
  • Befektetési célként a kistérség egésze jelenik meg.

Javasolt kormányintézkedések:

  • Az állami szerepvállalás biztosítása a Közép Pannon Befektetési Rt-n keresztül.

Állami hozzájárulás igénye:

  • Alaptőke biztosítása: 200 M Ft
  • Működési költségek biztosítása 4 évre évi 500 M Ft, azaz 2 Mrd Ft vissza térítendő támogatásként

Helyi szerepvállalás:

  • Kistérségi Önkormányzatok alapítóként való részvétele: 50 M Ft
  • Kistérségi Önkormányzatok működési költséghozzájárulása évi 50 M Ft, azaz 200 M Ft.
  • Kistérségi meglévő és betelepülni szándékozó vállalkozói tőkebevonás: tervezetten minimum 6 Mrd Ft.

4. A dunaújvárosi kistérség vállalkozási övezetté nyilvánítása

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Kedvezőbb befektetési célpont, gazdasági növekedés

Javasolt kormányintézkedések:

  • A dunaújvárosi kistérség vállalkozói övezetté nyilvánítása
  • Dunaújváros térsége vállalkozói övezet kiterjesztése (Tass, Szalkszentmárton, Apostag, Dunavecse, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa)

Állami hozzájárulás igénye:

  • Közvetlen finanszírozási igénye nincs

Helyi szerepvállalás:

  • Befektetők kiemelt, egyablakos fogadása
  • Szükséges adminisztrációs feladatok bonyolítása

5. Befektetők térségbe irányítása

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Új nagyméretű befektetők megjelenése, jelentős munkahelyteremtés
  • Felszabaduló iparterületek újrahasznosítása

Javasolt kormányintézkedések:

  • A kormány szinten jelentkező nagyberuházók kistérségbe irányítása

Állami hozzájárulás igénye:

  • Közvetlen finanszírozási igénye nincs

Helyi szerepvállalás:

  • Igény szerinti iparterületek kialakítása a Kistérségi Fejlesztési Társaságon keresztül
  • Szükséges információk, adatok közvetlen adatbanki hozzáférésének biztosítása
  • Szükséges adminisztrációs és koordinációs feladatok bonyolítása
  • Kiemelt, egyablakos ügyfélfogadás

6. Kistérségi Foglalkoztatási és Felnőttképzési Közalapítvány TÁMOGATÁSA

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Megvalósul a kistérségben felszabaduló munkaerő esélyegyenlősége
  • Javul a kistérségben felszabaduló munkaerő újrakezdési esélye
  • Az új igényeknek megfelelő munkaerő-átképzés valósul meg

Javasolt kormányintézkedések:

  • A kormány támogatja a Kistérségi Foglalkoztatási és Felnőttképzési Közalapítványt

Állami hozzájárulás igénye:

  • 3 évre évi 340,7 M Ft, azaz 1 022 M Ft

Helyi szerepvállalás:

  • A közalapítvány létrehozása: minimum: 3 M Ft
  • A közalapítvány munkaszervezetének, működési költségeinek és infrastruktúrájának biztosítása
  • A térségi hasonló alapítványok feladatkoordinációja, ezáltal hatékonyabb működtetése

7. Dunaújváros – iskolaváros program támogatása

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Oktatási kapacitások mennyiségi és minőségi fejlődése
  • Kistérség elöregedése megáll
  • Kistérség innovációs képessége megmarad, továbbfejlődik
  • Munkaerő elvándorlása csökken
  • Új vállalkozások munkaerőigényének a felszabaduló erőforrások való biztosítása
  • Helyi tudományos-innovációs potenciált jelentősen nő
  • Beszállítói programok fejlődése
  • A kistérség szellemi és kulturális élete felpezsdül
  • Jelentős mértékű gazdaságélénkülés

Javasolt kormányintézkedések:

  • A kormány a jóváhagyott tervek alapján támogatja a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztését és bővítését, szorgalmazza azok mielőbbi megvalósulását.
  • A kormány a dunaújvárosi középiskolai kollégiumfejlesztést maximum 50%-os részvételi aránnyal támogatja.

Állami hozzájárulás igénye:

  • Főiskola fejlesztése: 3 Mrd Ft
  • Középiskolai kollégiumok fejlesztése: 200 M Ft

Helyi szerepvállalás:

  • Főiskolai tervek elkészítése
  • Főiskola fejlesztéséhez igényelt ingatlanok felszabadítása, területi korlátok feloldása
  • Középiskolai kollégiumfejlesztés önrészének biztosítása: 200 M Ft
  • A megnövekedett működési, fenntartási források finanszírozása

8. Salbert sziget (zagytér) térségének ártalommentesítése

A Kistérségre gyakorolt hatások:

  • Adott terület újrahasznosíthatósága
  • Infrastruktúra fejlesztési korlátok feloldódása

Javasolt kormányintézkedések:

  • A kormány a Salbert sziget térségére rekultivációs tervet készít.
  • A rekultivációs terv alapján a kormány a Salbert sziget térségének rekultivációját 2004-ben megkezdi.

Állami hozzájárulás igénye:

  • Rekultivációs terv készítése:
  • Rekultiváció az előzetes tanulmányok alapján: 2 Mrd Ft

Helyi szerepvállalás:

  • Eddig készített tanulmányok rendelkezésre bocsátása
  • Rekultivációs tervkészítők munkájának folyamatos segítése
  • Rekultivációs munkálatok folyamatos segítése

Ezen intézkedések állami, költségvetési hatásainak időbeni megvalósulását látva elmondható, hogy az állami szerepvállalás mértéke az adott években az alábbi:

 

Állami forrásigény évente összesen

Évek

Minimum:
Koncessziós pályázattal

Maximum:
Állami beruházással

2002

540 M Ft

540 M Ft

2003

2 440 M Ft

2 440 M Ft

2004

2 940 M Ft

13 440 M Ft

2005

2 100 M Ft

2 100 M Ft

2006

-1 500 M Ft

-1 500 M Ft

Mindösszesen

6 520 M Ft

17 020 M Ft

Az állami szerepvállaláshoz rendelt, előzőekben kibontott és forintosított helyi és vállalkozói tőkebevonás mértéke ~ 6 453 M Ft, mely közelítően 50%-os önrésznek felel meg. Természetesen a helyi szerepvállalásban ezeken túlmenően több olyan, jelenleg nem forintosítható, állami szerepvállaláshoz köthető feladat is megjelenik, mely ezen önrészt jelentősen növelheti.

Az állami közreműködést igénylő feladatok időbeni egymásra épülését, részletes kifejtését a következő ábra foglalja össze.