Nincs másik 50 km-es körön belül! PDF Nyomtatás E-mail

A Szent Pantaleon Kórház fekvőbetegeinek negyede területen kívüli, ellátásuk felfüggesztése szóba sem jöhet, mivel az a kórház folyamatos szakmai elsorvadását jelentené. A regionális központú, három megye határán, fontos közlekedési folyosók metszéspontjában, ipari környezetben, büntetés-végrehajtási intézmények közelében, elhelyezkedő kórház nem zárkózhat el a területen kívüli betegek ellátásától.
Minden intézményünkkel kapcsolatos szakmai felmérés, szakértői vélemény és egészségpolitikai elemzés ezt támasztja alá. A jövőre vonatkozó elképzeléseket ennek tudatában kell kialakítani.

A kórház földrajzi elhelyezkedését tekintve 50-km-es átmérőjű körben az egyetlen akut ellátásra és folyamatos sürgősségi ellátásra képes sokszakmás intézmény.

Törvényi előírás, hogy a sürgősségi ellátásnál a lakosság legalább 95%-a számára 60 percnél kevesebb kell, hogy legyen a legalább az alapszakmákban ellátást nyújtani képes fekvőbeteg-ellátó intézmény. A Szent Pantaleon Kórház messzemenően kielégíti ezt a követelményt.
A 2008 évi OEP statisztika szerint a Fejér megyei kistérségek lakosságának 73%-át, a paksi kistérség lakosságának 15%-át, a kunszentmiklósi kistérség lakosságának 10%-át a Szent Pantaleon kórház látja el.

(E megállapítások a Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. menedzsmentjének 38 oldalas tájékoztató anyagából valók, amit az önkormányzat 2009. október 14.-i rendkívüli közgyűlésére állítottak össze)
Katasztrofális eladósodás
A rendkívüli közgyűlés előzménye, hogy idén szeptemberben Kismoni László képviselő kezdeményezte egy, kizárólag a kórház helyzetével és felvázolható jövőjével foglalkozó testületi ülés összehívását, hiszen hónapról hónapra nő a kórház immár egymilliárd forintot is meghaladó adósságállománya, likviditási helyzete romlik, nyílik az olló a kórház bevételei és kiadásai között. A rendkívüli közgyűlésre hivatalos volt Horváth Zoltán, a szaktárca közgazdasági államtitkára, aki korábbi ígérete ellenére távol maradt a tanácskozásról.

Cserna Gábor humán ügyekért felelős alpolgármester többek között kifejtette, hogy Dunaújváros önkormányzata hiába tulajdonosa a Szent Pantaleon Kórháznak, nem tud megnyugtató választ adni a mai égető (elsősorban finanszírozással kapcsolatos) kérdésekre. Elismerte, hogy hiába dolgozik kiválóan a kórházi menedzsment, hiába tesz meg mindent a költségek lefaragásáért, a működés optimalizálásáért, nem sikerül egyensúlyba hozni a kórház gazdálkodását. A város sem tud többet tenni, noha évről évre juttat anyagi támogatást különféle felújításokhoz. Öt éve vezette be a kormányzat a TVK-t (Teljesítmény-volumen korlát), ráadásul az utóbbi másfél évben drasztikusan csökkentette a kórházban végzett gyógyító munka ellentételezését. A kórház 2006-tól működik gazdasági vállalkozásként. A korábbi ígéretek ellenére - szemben a továbbra is intézményi keretek között működő kórházakkal - az állam nem finanszírozta a 13. havi juttatást (amíg volt) és háttérbe szorult különféle pályázatoknál.
Álságos, vagy mégsem...
Szepesi Attila álságosnak és képmutatónak vélte a kórház nyilvánvaló gondjainak a közgyűlés napirendjére tűzését, mert az nem hozhat megoldást. A kórház által készített anyagból kiderül: 2002-től nincs egyensúlyban a gazdálkodás. Szakadék felé rohanó vonathoz hasonlította a kórházat, megjegyezve, hogy aki teheti, még idejében leszáll a "vonatról" és hibáztatta az előző ciklusok döntéshozó testületeit, amiért nem cselekedtek időben.

Pochner László hiányolta, hogy az elkészített anyagból az nem derül ki, hogy a kialakult helyzetből mi a mindenkori kormány, mi az önkormányzat és mi a kórházi menedzsment felelőssége.

Szűcs Aranka képviselőként és egyúttal a kórház felügyelő bizottságának tagjaként jónak, korrektnek minősítette a közgyűlés elé tárt anyagot, valamint a kórház és az önkormányzat együttműködését. "Az anyag jelképezi a közös gondolkodást a működés megoldásában és azt, hogy a változó környezet ellenére a folyamatos gyógyító munka megőrzését szolgáló döntések köré koncentrálódott."

Pintér Attila alpolgármester a képviselők mindegyikével összhangban igen jó összefoglaló anyagnak minősítette a kórház összegező jelentését. Elismerte, hogy nem a legmegfelelőbb forma a kórház finanszírozási gondjaira a közgyűlés, mégis alkalmat ad a helyzetelemzésen túl további lépésekre. A közgyűlés a tanácskozás végén egyhangúlag elfogadta a kórház helyzetösszegező jelentését (lásd a mellékletet).
Nincs állami egészségügyi koncepció
Dr. Máté-Kasza László, a kórház főigazgatója azzal kezdte a közgyűléshez intézett szavait, hogy: "Állami egészségügyi koncepció hiányában és finanszírozási bizonytalanság mellett nem tudunk jövőképet felvázolni." De megpróbálnak - folytatta - a trendeket figyelembe véve költség-hatékony struktúrát felvázolni, összhangban a lakossági elvárásokkal, a tulajdonosi elképzelésekkel. Optimális struktúra kell a rendszer fenntartásához és működtetéséhez is. "Ha megváltoznának a finanszírozási trendek, visszaállhat az a helyzet, amikor a betegekért harcoltak az intézmények. Tehát egy ésszerűtlen, gyors, végiggondolatlan struktúraváltás azt eredményezné, hogy ez a kórház elveszítené azt a vonzáskörzetét, amire az egész működése épül."

A jövőképet vázolva a főigazgató megjegyezte, hogy nem lenne célszerű a vonzáskörzetet jelentősen növelni, de szűkíteni sem. Szükséges végiggondolni a kubatúra mértékét, a kórházat és rendelőintézetet befogadó épületek összességét, hiszen az befolyásolja az üzemeltetési költséget. Célszerűnek látszik az I-es (Vasmű úti) rendelőintézetet megtartani, amely ráadásul alagsori összeköttetésben áll a kórházi főépülettel. Két rendelőintézeti épületet pedig nem tud működtetni a kórház ilyen finanszírozás mellett. Noha százmillió forint körüli egyszeri kiadást jelent, célszerűbb visszaköltöztetni az I-es rendelőintézetbe a II-esből az ott levő kórházi szakrendeléseket.

Más kórházakkal ellentétben mindössze 980 millió-1 milliárd forint állami pályázati támogatásban részesült a Szent Pantaleon Kórház az utóbbi 12 esztendőben! Példaként megemlítette a kisbéri, nem súlyponti kórházat, amely nemrég 1,8 milliárd forint támogatott fejlesztést hajthatott végre.

A dunaújvárosi kórház évről-évre pályázatot nyújtott be címzett állami támogatásra, hogy a kórházi főépületet egy új épületrésszel kiegészíthesse és ott korszerű, a kor követelményeinek megfelelő központi műtőblokkot alakíthasson ki. Ez a szép szakmai koncepció mindmáig nem kapott központi támogatást. Megfontolandó ugyanakkor - mondta a főigazgató - hogy a tervezett új rész mintegy 20%-kal növelné a kórházi alapterületet, ami költségnövelő tényező. Megjegyezte végül a főigazgató, hogy végig kell gondolni, hogy a kórház keretei között működjön-e a kulcsi ápolási, rehabilitációs tevékenység, valamint az Aquantis élményfürdő gyógyászati részlege.
Dunaújváros térségi szerepe
Egy-egy város vonzáskörzetét, térségi szerepkörét leginkább azok az intézmények határozzák meg, amelyek a lakosság jelentős részének nyújtanak speciális, a térségben máshol nem elérhető, magas színvonalú szolgáltatást. Többek között ilyen intézmény egy jól felszerelt, sokszakmás kórház, egy tudásközpont szerepet betöltő felsőfokú tanintézet.
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház az ország 39 kiemelt szerepkörű súlyponti kórházának egyike, amely - noha státusát tekintve városi kórház - több mint kétszer annyi lakos fekvőbeteg-ellátását végzi, mint amennyi Dunaújváros lakossága! Ugyanakkor a fenntartói (tulajdonosi) kötelezettségek - az országos szabályozás fogyatékossága okán - csupán Dunaújváros költségvetését terhelik. Évtizedek óta! A Szent Pantaleon Kórház fenntartásának terheiből jelképes részt sem vállalnak a környékbeli települések. Igaz, nem kötelezi őket erre semmiféle jogszabály, ami az állami szabályozás több évtizedes fogyatékossága. Ráadásul az állam (pontosabban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár: OEP) a nagyobb térséget ellátó súlyponti kórházak működtetését is egyre szűkmarkúbban preferálja, és nem csak a világválság időszakában.
A vázolt ellentmondásos helyzet túlélését célozta és célozza meg a Szent Pantaleon Kórház menedzsmentje, bízva abban, hogy egyszer csak lesz az egész országra érvényes egészségügyi koncepció, lesz méltányos finanszírozás és akkor teljesedhet ki a dunaújvárosi súlyponti kórház szerepköre, tekintet nélkül a régióhatárra.

Csongor György