Hivatalos megállapodás Rácalmáson PDF Nyomtatás E-mail

Hiába birtokol jelentős szabadalmat egy kis cég, nem igazán tud vele mit kezdeni. Van ilyenre példa. Egy kis kft. pályázaton nyert uniós dí­jat, amiből elkészí­tette a kisüzemét és rá fél évre tönkrement. A kudarc magyarázatát is megadta Rácalmáson 2010. április 29-én egy tájékoztató előadás keretében Farkas András, a veszprémi székhelyű ÖKOPOLISZ Klaszter elnöke.

E tájékoztatónál is fontosabb esemény volt hogy a jelzett napon együttműködési megállapodást í­rt alá Rácalmáson a dunaújvárosi székhelyű SINUS Környezettechnológiai Innovációs Klaszter elnöke, Gere János és Farkas András, az ÖKOPOLISZ Klaszter elnöke. Mindkét aláí­ró fél azt tartotta legfontosabbnak elmondani, hogy érdemes hosszú távon együttműködnie a két klaszterbe tömörült cégeknek, szervezeteknek, mindketten az ökológiai piacon, a környezettechnológia területén dolgoznak. (A SINUS Klaszter megalakulásáról, törekvéseiről honlapunkon már több alkalommal beszámoltunk, legutóbb a "HÍD" Dunaújváros és Környéke Egyesület március 29-i közgyűlése kapcsán). Ezúttal a partneri szerepet vállaló ÖKOPOLISZ Klasztert mutatjuk be.

 

Előbbre jár a veszprémi klaszter

Az ünnepélyes aláí­rás folytatásaként (ugyancsak Rácalmáson) megszervezett workshop keretében tájékoztatta a résztvevőket Farkas András a döntően a veszprémi Pannon Egyetem
ÖKOPOLISZ Klasztere megalakí­tásának indokairól, körülményeiről, jelenlegi működéséről és további terveiről.
A klaszterré alakulás (pályázati követelményként megfogalmazott igényét) meglepődve vették tudomásul a veszprémiek is, ám rájöttek, hogy jó ideje ilyen szellemben működik együtt az egyetem számos gazdálkodó szervezettel és a város önkormányzatával, bár közös tevékenységük nem volt klaszterként nevesí­tve. Minden városban vannak együtt dolgozó, illetve arra képes, cégek, tudományos műhelyek, í­gy Veszprémben is. Ezeket szerveztük egybe.
Az ÖKOPOLISZ Klaszter hivatalosan 2008. augusztus 8-án alakult meg. Az országban jelenleg mintegy másfél száz klaszter van, ám közülük mindössze 21 nyerte el a második "az akkreditált klaszter" fokozatot. Az ÖKOPOLISZ 2010 tavaszán átléphetett ebbe a fokozatba, ami új pályázati lehetőséget nyit meg a számára. Már az első fokozat, az induló klaszter pályázat előtt megalakí­tották a klaszter menedzsment szervezetét kft. formájában (ugyanez megtörtént a SINUS klaszter esetében is).
Az ÖKOPOLISZ Klaszter tagja számos nagyvállalat (pl. MOL NyRt., Nitrokémia Zrt. Nitrogénművek Zrt., Bakonyi Erőmű Zrt., Aranybulla Mg. Zrt.), majd kétharmada viszont kis cég, szervezet.

A pólus-tengely vonzásában

A kezdeti lépések között emlí­tette Farkas András a stratégia meghatározását, az országos Pólus-programhoz illeszkedést. (Mí­g az ország öt régiójában úgynevezett pólus-városok - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged - a fejlesztések kiemelt célpontjai, a Közép-Dunántúlon egy Veszprém-Székesfehérvár tengelyt jelöltek ki. Régiónkban e tengelyhez két, lényegében a tengelytől azonos távolságra elhelyezkedő megyei jogú város, nevezetesen Dunaújváros és Tatabánya kapcsolódhat). A stratégia kialakí­tása szemléletváltással is járt. Ennek elemei között emlí­tendő, hogy előtérbe került a környezet iránti érzékenység, a társadalmi szerepvállalás, a fogadókészség a gazdasági partnerek elvárásai iránt, a környezetmérnök képzés, a kutatás-fejlesztésen belül a fogékonyság az innovációs, gazdaságélénkí­tő elvárások iránt. A stratégiában kiemelt szerepet kapott a projektgenerálás, köznapi kifejezéssel különféle fejlesztési elképzelések (ötletek, eljárások) kidolgozása, életképes, azaz gazdaságosan kivitelezhető termékké (szolgáltatássá) alakí­tása.

Sokoldalú szerepvállalás

Az ÖKOPOLISZ klaszter sokoldalú szerepvállalását számos példával is érzékeltette Farkas András: Öltalánosan megfogalmazható tétel, hogy nem elegendő birtokolni egy, akár jelentős szabadalmat, nem elegendő elnyerni több-kevesebb pályázati támogatást, ha egy kis cég meg is szervezi a gyártást, nem képes önmaga elvégezni a piackutatást, nem tudja gyártás közben folyamatosan javí­tani a technológiát, nyomon követni a pályázaton nyert támogatás hatékony felhasználását stb. Mindez oda vezethet, hogy kudarc lesz az í­géretes szabadalomból. Ám ha egy klaszter szervezetén belül biztosí­tott az elméleti háttér, elvégezhetők a szükséges mérés-sorozatok, gazdaságosan megszervezhető a piackutatástól a marketingig minden járulékos feltétel, megsokszorozódik a siker esélye. A kisvállalkozásoknak nincs külön emberük minden feladatra. Esetükben igen fontos, hogyan tudnak gazdálkodni erőforrásaikkal, amikor egy-két embernek kell elvégeznie számos, különféle feladatot. A klaszter ezeket át tudja vállalni, partneri együttműködés keretében. Szerződés, megállapodás kérdése, miként részesedjenek az érdekelt felek a takarékosabb munkamegosztás előnyeiből, milyen jogokat biztosí­tsanak az egyik, a másik fél számára. Nagy cég esetében tekintélyes plusz költséggel jár a kis volumenű próbagyártás feltételeinek megteremtése. Ördemes bevonni a munkába egyes kis cégeket, ami klaszter keretei között könnyebben kivitelezhető.

Innováció a gyakorlatban

Az ÖKOPOLISZ Klaszter innovációs munkát végez többek között a MOL számára, ám a motorhajtóanyagokkal kapcsolatos munka részletei nem publikusak. Egy másik innovációs projekt az aszfaltgyártás technológiát módosí­thatja. Ennek lényeges eleme, hogy elegendő 30-40 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre felfűteni az aszfaltot, ami jelentős energia-megtakarí­tást és számos további előnyt í­gér. A projekthez nélkülözhetetlen egy tőkeerős cég részvétele, amelyik létre tudja hozni a kí­sérleti üzemet, valamint egy önkormányzat, amelynek útjai kí­sérleti terepként szolgálhatnak.


Egy másik projekt keretében Veszprém városával közösen hatékony, egyúttal olcsóbb sí­kosság-mentesí­tésen is dolgozik a klaszter. Szeptembertől tilos lesz sózni a járdákat, előbb-utóbb pedig az úttesteket is. A ma ismert sót helyettesí­tő anyag nyolcszor drágább. Azon dolgoznak, hogy találjanak olcsóbb megoldást, amely a jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal kijuttatható a mentesí­tendő felületekre.
Három kistérségben dolgozik az ÖKOPOLISZ Klaszter energiastratégiai koncepció kialakí­tásán. Ezek: a veszprémi, az abai és a ráckeresztúri kistérségek. Tapasztalat: mindegyik helyen más energiastratégia kell a helyi adottságoknak megfelelően. Ezen a téren is kitűnt, hogy az önkormányzatoknak nincs szakember-gárdájuk a feladatra, mí­g a klaszter mind elméleti, mind gyakorlati szakemberekkel el tud végezni ilyen feladatokat.