A példaadó óvoda: Baracson az ezer tehetségpont egyike. PDF Nyomtatás E-mail

Mi magyarok alapvetően tehetséges nép vagyunk. De az igazi tehetséget (ami nagyon sokféle lehet) felfedezni, elindítani, serkenteni, művelni, csiszolni kell, kellene, hogy igazán vigyük valamire a következő évtizedekben. Az előbbi mondatban összefoglalt célt kívánja meghonosítani a Magyar Géniusz Program. Illetve annak Dunaújváros szomszédságában levő község, Baracs Négy Vándor Óvodája. Pontosabban annak megszállott (ma már nyugdíjas, de a projektet nem cserbenhagyó) vezetője, Makó Józsefné.

Aki az ország ezer-valahány tehetségpontjának egyikévé emelte az általa irányított intézményt, sőt a „Hétszínvirág tehetséghálózat” című pályázaton is részt vett. Sikerrel. Igaz nem egyedül, hanem az M8 Dunahíd Nonprofit Kft. közreműködésével (az m8 a „HÍD” Egyesület munkaszervezete). Utóbbi a sikeres (9,8 millió forint támogatást elnyerő) pályázat írója és lebonyolítója. „Kellett a segítség, mert mi óvodapedagógusként a szakmai részhez értünk, a lebonyolítás, a költségvetés, a megkívánt szakmai-gazdasági részt nem tudtuk volna jól elkészíteni – így Makóné.

 

 

Bővül a hálózat térségünkben

Baracs polgármestere, Várai Róbert a község faluházában köszöntötte a több, mint félszáz résztvevőt, jórészt a térség óvodapedagógusait a 2013. október 29-i szakmai konferencia alkalmából. Méltatta Makóné Terike fáradhatatlanságát azt sem hallgatva el, hogy büszke arra, házigazda lehet egy ennyire fontos ügyben a község és óvodája.

A Magyar Géniusz Programot konszenzussal fogadta el 2008-ban a Parlament, mert a tehetségek gondozása, fejlesztése mindenkinek fontos volt, pártállástól függetlenül, mondta bevezetőként Makó Józsefné. A Géniusz program mind több hazai és uniós forrást tud bevonni ebbe a tehetségfejlesztő folyamatba. Tavaly márciusban indult egy országos tehetségsegítő hálózat létrehozását célzó pályázat. Úgy döntöttünk, pályázni fogunk, hiszen 2007-ben mi óvodaként regisztráltunk óvodai tehetségpontként és 2010-re olyan feladatokat teljesítettünk, amelyek révén óvodánk akkreditált tehetségponttá vált. Eséllyel pályázhattunk. Az óvodák mindig is végeztek tehetséggondozói munkát is. Pedagógus nem működhet úgy, hogy nem foglalkozik azzal, hogy mi a gyerek igénye. A pályázat szakmai részébe csupa olyan dolgot kellett beírni, amit már valójában mi csináltunk is. Csak tudatosabban, szervezettebben kellett tennünk, amiben az m8-Dunahíd és személyesen Bucsi-Szollár Zsuzsa volt a segítségünkre. E folyamat keretében felsorakozik a tehetséggondozás szervezett hálózatba Nagyvenyim, Daruszentmiklós óvodája, Előszállás iskolája. A baracsi Négy Vándor Óvoda tagóvodái, a kisapostagi Mosolykert és az előszállási Patakparti óvodák a pályázati program keretében már felsorakoztak a tehetségpontok közé. A hálózat tehát bővül.

A képzett óvónők külhonban is keresettek

Dr. Mikonya György professzor, az ELTE dékánja majd másfél órás, igen érdekes előadásából (terjedelmi okból) csak a fontosabb, megszívlelendő gondolatait tudjuk idézni:

Bevezetője Baracs polgármesterének szóló figyelmeztetés volt, amely arról szólt, hogy vigyáznia kell, mert az egyik legdinamikusabb társaság az óvónők csoportja. Németországban ugyanis óvónőhiány van. Nemrég repülőn mellette ült Feldbach város egyik irányítója aki megjegyezte, hogy akár tíz óvónőt is tudnának alkalmazni háromezer eurós fizetéssel. Egy ukrán társasággal találkozva ugyancsak szóba került az óvónőhiány, ám ott az előbbinek csak kétharmada lehetne a fizetség.

E bevezető után tételesen sorba vette a legfontosabbakat, olykor kikérve hallgatói véleményét is.

Amiként a hópelyhek, a gyerekek is

Amiként a hópelyhek egyediek, kaotikus események formálnak bennünket is.

Meghúzódnak kaotikus események is a tehetségek kibontakozásának hátterében. Vannak tudható dolgok, és amelyeket nem tudunk befolyásolni. Így van a tehetséggel is. Gyökeres változtatás illuzórikus lenne. Nem lehet mindent megtervezni. A spontaneitásnak, a gyors reagáló-készségnek kell helyet adni.

De vannak nagyrészt biztos dolgok is.

Ezek a genetikai gyökerek. Az abszolút hallás például ilyen. Arra születni kell. De lehet fejleszteni. Kiderül egyre inkább, hogy genetikailag determinált az alkoholtól, a dohánytól és a drogtól való függés. Jól tudjuk, különbözőként hatnak ezek, továbbá igen nagyok az egyéni eltérések abban, hogy valaki mennyire függhet tőlük, mennyire szereti, nem szereti azokat.

Amit nagyon fontos észrevenni

Erőszakosságra való hajlam. Az agresszivitásnak is vannak gyökerei. Gyakorló óvónők között biztosan van, aki nevelte a papát, anyát és jönnek hozzájuk a gyerekeik. Van-e olyan tapasztalat, hogy megismétlődnek alapdolgok? Bólogatás a válasz.

Fontos feladat szelídíteni az ilyen gyereket. Ennek vannak technikái. De az ilyen gyerek nem rossz.

Az óvodapedagógus specialista, hogy ezt észrevegye és tudja kezelni. Például tánccal, sporttal és így tovább.

Nem túl szép hajlam a homoszexualitás, melynek vannak genetikai gyökerei és tudjuk, hogy van szerzett homoszexualitás. Ez valóban problémás jelenség.

A következő determinált dolog az újdonságkeresés. Tegnap buszon utaztam. Két isgyerek ült babakocsiban. Az egyik álmoskás volt, nem figyelt semmire. A másiknak a szeme úgy járt, mint a golyó. Mindenre, mindenfelé figyelt. Amihez hozzá lehet férni, ahhoz hozzányúlt. A különbség oka lehetett persze álmosság is. De tény, nagy különbség tapasztalható a gyerekek között újdonságkeresésben. Ezt nagyon fontos észrevenni, (közcímnek: amit nagyon fontos észrevenni!)

Az aggódás is genetikailag determinált. Az, hogy milyen gátak vannak bennünk, mennyire félünk. Mennyire vagyunk körülményesek. Vannak emberek, akiknek ha megadják a feladatot, megcsinálják. A másik típus kifogást keres, azt mondja, nem lehet, ezért, amazért. Az itteni óvónők nem az aggódó kategóriába tartoznak.

Amit vérmérsékletnek hívtak

Az alkatról is beszélek, amit régen vérmérsékletnek szoktak nevezni. Három mérhető jellemzőjét érdemes tanulmányozni. Első, ami látható a gyereknél, az aktivitási szint. Mennyit produkál, mit produkál, hogy jár a szeme, hogy jár a keze, a lába. Látszik, hogy akar valamit. Ez egy nagyon fontos jel.

A következő a reaktivitás. Ha valami történik vele, milyen gyorsan reagál. Milyen gyorsan válaszol. Derül rajta, nem hallja meg, nem figyel oda. Gyorsan reagál-e és hogyan.

Fontos megfigyelni a harmadik dolgot, a hangulatát. Vannak apatikus, mindig rosszkedvű és állandóan mosolygó gyerekek, és akik valahol a két véglet között vannak az időjárástól, az óvónő mosolyától függően. Érdemes mindegyikre figyelni.

Ezek mind adottak. Egy flegmatikusból például lehet hosszútávfutót csinálni, de sprintelőt nehéz. Mindig meg kell találni azt, hogy milyen lehetőségek vannak, és hogy lehet valakit ebből kimozdítani.

A szülő, ha megakaszt…

A következőkben egy fontos tulajdonságot, az újdonságkeresést vegyük jobban szemügyre. Ha tehetséges gyerekeket akarunk, akkor ez nagyon fontos érték, amire oda kell figyelni.

Úgy mondjuk, feltáródik-e a fogékonyság. Ez azt jelenti, hogy azokkal a gyerekekkel lehet valamit csinálni, akk például keresnek valamit. Jelentéktelennek tűnő dolgokkal tud egy gyerek például nagyon hosszú ideig foglalkozni. Állandóan keres és talál is valamit. Csak sokszor a felnőtt megakasztja. Rászól, ne bántsd, piszkos leszel. Rengeteg ilyen van, amivel a kezdeti újdonságkeresést gátolni, blokkolni lehet. Aggodalmat lehet kelteni mesterségesen a gyerekben.

A következő, amiről szót kell ejteni, az impulzivitás. Mekkora energia-bedobással csinálja a dolgot. Nagy valószínűséggel – vannak robbanó típusok és akik atombomba hatására se indulnak be – mind a kettő nehéz ügy. De azt kell tudni, mi az, amitől beindul és mi az, amivel meg lehet állítani egy gyereket. Ez a szakma. Fontos feltétel, hogy az óvónő nyugodt legyen.

Az újdonságkeresés egyik formája az extravagancia. A különlegességeket szerető gyerekek. Miben jelentkezhet? Lányoknál például, de fiúknál is, ruhaviseletben, Nem a szokványosat akarja. Megjegyzem, különböző kultúrákban, ahol muszáj szokványost hordani, például iskolai egyenruhát régen, nem gombolta azt be, kihajtotta, mindig megtalálta, mitől legyen kicsit más.

Találkozott-e már valaki ilyesmivel?. Válasz: hajviselet, villámot belevágatta a hajába.

Utóbbihoz bátorság kell. A többség azt mondja, belesimulok a szürke tömegbe, ne legyek más, és van, aki ki akar tűnni.

Újabb válasz: Fiúknál fülbevaló.

Az utóbbihoz extavagáns szülő is kell ...

Hajlam a rendetlenségre

Az újdonságkeresésnek egy érdekes része a hajlam a rendetlenségre és a kicsapongásra. Ennek van egy olyan része, ami érték és egy olyan része, ami meg nagyon kényelmetlen. Megint a mértéket kell eltalálni. Annál kínosabb nincs, mintha… Az óvodás, ha megmagyarázzák neki, hogy mi a rend, nagyon következetesen betartja. De megint van úgy, hogy átesik a másik oldalára. De nem lehet mindig, mindenhol, mindenben tökéletes rendet csinálni. Néztem óvodás csoportokat ilyen szempontból. Van, aki attól nyugszik meg, hogy rendet csinál, más meg attól, ha szétbontja a rendet. Megjegyzem, ez a családokban is így van.

Nincs generális recept arra vonatkozóan, hogy aki rendszertelen és hajlamos a kicsapongásra,

abból tehetség lesz. Ellenkezőjére sincs. Az a jó variáció, ha egy notórius rendrakót kicsit megpiszkálunk, hogy csináljon valami kócerájt maga körül, az jót tesz neki. És a fordítottját pedig nagy valószínűséggel arra kell szoktatni, hogy csináljon rendet maga körül. Ezzel lehet valamilyen módon alakítani a személyiséget. Ezek nagyon egyszerű dolgok. A tehetséggondozásra vonatkozóan generális receptet nem lehet adni. Minden ember más.

A szenzációkeresés jelei

Nagyon fontos a gyerekeknél megfigyelni azt, hogy a szenzációkeresésnek milyen jelei jelennek meg. Ez minden ember életében izgalmas dolog. Az izgalom és a kalandkeresés mit jelent, gondoljunk bele. Felidézhetünk ilyet a saját életünkben is. Ennek vannak egyéni emlékei. Fiú gyerekek, amikor felülhettek például egy álló traktorra és forgathatták a kormánykerekét. Válaszok az előadó kérdésre: felmászni a fára, lóra ereszkedni, szalmakazal tetejéről ugrálni, az első befagyott jégen csúszkálás, első hó.

Élménykeresés, izgalom: a gyerekek rettentően szeretik a ringlispilt. Ami régen nagyon ritka volt. Akkor még jobban szerették. Felülhet egy lóra, foroghat vele. Óvodában is van hinta, meg sok minden. De hangulat, zene is kell hozzá, környezet kell hozzá, ami együtt jelent maradandó élményt. Az élménytöltekezés megint kell egy embernek. Az emberi agy nagyon érdekes szerkezet, ahol a neuron-láncokba be kell égetni különböző élményeket. Egy tömény előadás nem hagy nagy élményt. Az viszont igen, amikor mozgással, hanggal, színnel, minden érzékszervre hatóan rögzülnek az élmények. Az az igazi.

Az unaloműzés technikái

Az unalomleküzdés technikája. A tehetségre vonatkozóan ez egy fontos dolog. Különböző stratégiák vannak. Felnőtteknél is. Van, aki háttérzenét hallgat, van, aki köt, horgol. Gyerekeknél is meg lehet figyelni a különböző technikákat. Szakirodalomból ismertek a tünetek. Ha nagyon unja magát a gyerek, akkor hintálja magát, rázni, rúgni kezd valamit, gyömöszöl valamit. Ezek fontos dolgok. A gyerek sokáig nem viseli el az eseménytelenséget. Az, hogy ki, hogyan, mivel űzi el az unalmát, az ismét egy személyiségjellemző. Körbekérdez, ki mit tapasztalt? Válaszok: elalszik, firkál, fiam a tapétát tépdeste, olvasás, hangicsál, zenét hallgat, eszik,

Szenzációkereséshez tartozik még a felszabadultság elérése. Felszabadultság, gátlástalanság. Az első pozitív jelző, az utóbbi negatív. Mivel lehet elérni felszabadultságot? Vannak egyszerű módszerek. Például itallal. De van más. Mondjuk ifjabbaknál, a szerelem. Az rendkívül izgalmas dolog. Nagyon szép állapot, amikor valaki ihletet kap. Írogatni verset, dalt. A normál embernek is vannak ilyen felvillanyozott pillanatai. Ezek ritka pillanatok, de mély nyomot hagynak. És ha valaki megérzi ezeket, akkor megmaradnak. Hogy mikor jön el egy ember életében, hány ilyen pillanat van, amikor ihlete van, nos ez változó. Ezek intenzív élmények, meghatározóak lehetnek a későbbiek során.

Az agy nem feltölthető wincseszter

Összefoglalom: az értelmi képességek, a gondolkodás és az öntudat gyökerei éppen annyira bonyolultak, mint maga a gondolkodás folyamata. Az agy is egy testi szerv, de sok mindenben különbözik a többitől. Ha egy csecsemőt jól táplálnak, tiszta környezetet biztosítanak számára, de az emberi kapcsolatoktól elszigetelten nevelik, akkor tökéletesen normális testrészei fejlődnek, egyet kivéve, emberi kapcsolatok nélkül az emberi agy nem fejlődik. Viszont nem is egy üres tartály, amibe a tudást betölthetjük, és nem is egy számítógép, amit adatokkal lehet feltölteni. És a kulcsmondat: Inkább olyan, mint egy kert, egy élő ökoszisztéma, ahol a részek függenek egymástól. Az emberi agy nem egy üres wincseszter, nincs is előre megírva, hanem egy ökoszisztéma, ahol a részek összefüggenek egymással. Nézzük meg, mik ezek a részek. A gondolkodás, a tudatos agy az, ahol a természet és a nevelés egymástól elválaszthatatlan. Tehát a természet, a genetika és a nevelés az itt a fejünkben valahol összekapcsolódik. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Az agy a biológiai kivitel az emberi kapcsolatok által fejlődik és a társadalmi érintkezésen keresztül érvényesül. A legmagasabb szintű, legkifinomultabb terméke, az a gondolat.

Aki tehetséggondozással akar foglalkozni, annak komplexitásában kell megragadni ezeket a jelenségeket, ezeket érzékelni. És a jó gondolatokat tömegméretekben terjeszteni, mert az is környezeti hatás.

Szegénység, tudatlanság, reménytelenség

Nézzük meg, a sikertelenséggel mi a probléma. Az a nemzedékek álmait zúzza szét. Három oki tényező tartozik ide: a szegénység, a tudatlanság és a reménytelenség. A következmény pedig az önbecsülés elvesztése. A felsorolt tényezők ördögi körré állnak össze. A tehetséggondozás szempontjából tanulság: ha javítani akarunk az ilyen helyzetben, fordítva kell építeni. Visszaadni az önbecsülést. Amit aki, ha visszakap, feltámad benne a remény. És ha van már remény, akkor okosodik. Ha okosodik, akkor megtalálja a kiutat a helyzetéből.

Egy moslékokat összegyűjtő, abból élő ember példáját említette az előadó. Aki alól kirántotta a talajt egy uniós előírás. Elment segédmunkásnak, vett munkaruhaként egy tiszti egyenruhát. A rendjel nyomai tiszteletet keltettek környezetében, ami hatott az önbecsülésére és többre vitte, mint amit a kényszerű váltáskor elképzelt. Az önbecsülés a gyerekek körében is fontos. De hogyan lehet az önbecsülést visszaadni? Tanárnak, óvónőnek kell keresni valamit. Minden emberben van valamilyen tehetség. Valami különleges mindenkiben van, csak néha sokáig kell keresni.

Kívánatos, de teljesíthetetlen eskü

A tehetséggondozáshoz elengedhetetlen az alapvető képességek kiművelése. Melyek ezek: a megbízhatóság, a kitartás, a gondosság, a csoportmunka, őrizze meg a józan eszét, tudjon problémákat kezelni, legyen szkeptikus a gondolkodásában és őrizze meg a rácsodálkozás képességét. Utóbbi sokszor nagyon egyszerű dolgokat jelent. Szükséges még a kétely és a fogékonyság harmonikus egysége. Az élénk szellemű, érdeklődő gyerekek tele vannak értelmes provokatív kérdésekkel. A kicsik azért, mert még nem hallottak arról, hogy vannak ostoba kérdések is.

Záró gondolatként az előadó egy kívánatos állampolgári eskü szövegét ismertette, amely így szól: „Fogadom, hogy mindenre rákérdezek, amit vezetőim mondanak. Megígérem, hogy használni fogom kritikai képességeimet. Megígérem, hogy törekedni fogok független véleményalkotásra és képezni fogom magamat, hogy képes legyek önálló véleményt kialakítani”. Mi lesz az ilyen gyerekkel? Óvodában nyugodtan gyakorolhatja, alsó tagozatban próbálkozhat vele, utána jobb, ha csiszolódik …

Nem minden a „lepapírozott” kapcsolat

Dr. Kormos Dénes kutató, fejlesztő szakpedagógus, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Tagja: Országosan hétszáz olyan szakember dolgozik a tehetségfejlesztő tanácsokban, akikre érdemes figyelni. A Nemzeti Tehetségprogram elkészült a 2014 – 2020 közötti finanszírozású uniós programra is, tehát az anyagi források biztosítottak. Az erre a területre szánt pályázatok előfinanszírozásúak és nincs önrészük. A személyi jövedelemadó 1%-át 350 ezren ajánlották tehetségfejlesztésre, ami 1,5 milliárd forintot jelent. A kilátások e téren bíztatóak. Országosan példaértékű az eddig kialakított hálózat, amelynek Önök is részesei. Az Európai Tehetségsegítő Tanács elnöke 2013. őszétől dr. Csermely Péter professzor, aki „összerakta” a hazai programot.

Az aktuális feladatokról szólva a helyi közösségek saját értékeit kérte bekapcsolni a hálózatba, hiszen értékek hordozói a hiteles, szakmájukhoz nagyon értő mesterek, akiktől el lehet sajátítani a másként alig elérhető szaktudást. Fontosak még az informális hálózatok, a gyenge kapcsolatok, ha beillesztődnek a tehetségsegítés fő áramlataiba. Nem lepapírozott, hanem ismeretségi kapcsolatokra gondolok. Isten őrizz a tehetségsegítés uniformizálásától.

Tehetségpontjaink. Nincs olyan tehetségpont, település, intézmény, amely minden területen fejleszteni tud. A hálózatba szerveződés, egymás segítése a megoldás, csak meg kell küzdeni a területi érdekű önzéssel.

Tehetséggondozás Konfucius idejében

Dr. Kelemen Gyula dunaújvárosi tanár, közoktatási szakértő, a 27 tagú térségi tehetségsegítő Tanács elnöke azzal kezdte, hogy időszámításunk előtt 600 évvel Kínában, Konfucius idején felismerték, hogy érdemes támogatni a tehetséges fiatalok kibontakozását, bár ez csak az akkor csak a társadalom felső tízezreire vonatkozóan érvényesült. Azokra, akik az egyházi tanokban járatosak voltak. Lehetett belőlük pap, társadalmi vezető, stb. Napjainkra térve kiemelte a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal való együttműködés fontosságát, ismertette az aktuális és a várható pályázati lehetőségeket.

Már a méhben levő magzat is!

A szünetben feltett rádióriporteri kérdést citálva, miszerint nem korai-e óvodában kezdeni a tehetséggondozást, egy tudományos vizsgálat tanulságát osztotta meg a hallgatósággal Kelemen Gyula. Izraelben és Japánban végeztek egy pszichológiai kísérletet: Hat hónapos korban az anyaméhben speciális kondicionálást adtak a gyerekeknek Négy éves korig végezték a kondicionálást, ami azt jelenti, hogy mindkét országban pszichológusok és fejlesztők csoportja foglalkozott azonos program szerint a gyerekkel. Tehát 6 hónapos terhességi kortól. Ide kívánkozó megjegyzés, hogy az anyaméhben már öt hónapos kortól megfigyelhető a magzat agyfejlődése. A kutatók már ezt is figyelembe vették. A több mint négy éven át tartó kondicionálás, majd a kiválasztottak további nyomon követése nem úgy történt, hogy kiválogatták a tehetséges professzorok gyerekeit, hanem egy véletlenszerűen kiválasztott csoport gyerekeire irányult a vizsgálat. Az eredmény: négy és félszer több lett a zseni a csoportban Japánban, 4,23 volt a szorzó Izraelben. Tehát a minél fiatalabb kor a legalkalmasabb a tehetségfejlesztésre. Óvodás korban fejlődik leginkább az agy, ilyenkor alakulnak ki azok az igedi receptorok, amik a különböző kapcsolatokat létesítik, Ha megfelelően vannak kondicionálva (sokféle dolgot tesznek vele), akkor azok fejlettségi szintje sokkal magasabb lesz, mint a hagyományosan felnövő gyereké. Jól tudjuk, mit eredményez, ha egy gyerek nem jár óvodába, és ingerszegény környezetben nő fel. Ezért helyes előírás, hogy 3 éves kortól kell az óvodáztatás. Ez a tehetséggondozás egy lépése.

Portfólió, már az óvodásokról is

Makó Józsefné a gyakorlati tudnivalókról szólva említette, hogy a pedagógusok számára új, kötelező feladat lesz a portfólió készítése mindegyik gyerekről. Abban mindennek benne kell lennie, ami a gyerekre vonatkozó, megjeleníthető információ. A portfólió egyébként olasz szó, annyit jelent:ó célirányos gyűjtemény. Kell ugyanis az eredményesség és a hatékonyság mérésére valamilyen módszer. A portfólió arra is alkalmas. De másra is. Az iskolakezdéshez is jó iránymutató. Reális képet ad. Például az iskolaérettségre vonatkozó döntéshez. Magyarázza, mit kell, hogyan kell értelmezni, ami a gyerekre jellemző. Erős oldal, gyenge oldal, iránymutató a fejlesztésekhez. Elősegíti a folyamatos tehetséggondozást.

A gyerekek fantáziáját már nevükkel is meglendítő óvodák képviseletében Fazekas Kitti (Négy Vándor Óvoda, Baracs), Szabóné Galambosi Livia (Mosolykert Óvoda Kisapostag) és Szerencse Jánosné (Patakparti Óvoda, Előszállás) vázolták, hogy miként kapcsolódtak be a tehetségfejlesztő programba, mostanáig milyen eredményeket értek el, sőt képekkel is illusztrálták az általuk elmondottakat.

(csgy)