Dunaújváros még nagy lépéseket tud megtenni PDF Nyomtatás E-mail

Dr. Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem tanára és rektorhelyettese, az országos doktori tanács alelnöke figyelemre méltó előadásával tette emlékezetessé a „HÍD” Egyesület 2013. március 28-i közgyűlését.

Az akkor elhangzott előadás kissé rövidített és szerkesztett, egyúttal annak spontán és kötetlen jellegét nem csorbító változata, amit ezúttal közreadunk:               

 

 

Az erős közösségek sokat érnek

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Meg vagyok illetődve. Jelen voltam az egyesület alakuló ülésén és magam is hittem abban, hogy ebből lesz valami és lám-lám lett is valami. Ez a „híd” azért nem csak egy hídról, hanem egy összekötő kapocsról szól. Arról szól Dunaújváros kelet-nyugat határán a kelet-nyugat egyik nagy összekötő kapocsa. És ez az összekötő kapocs valahol két nagy térséget, két nagy világot is összeköt. Régen azt mondták, Pannóniát és a Barbarikumot. De ez már nem annyira aktuális, hiszen itt az út másik felén ma már egy rendkívül korszerű nagyipar, Mercedes gyár épült fel, Kecskeméten. Valójában azért ez a nagy összeköttetés és ez a nagy kapcsolat jelen van. Én sokat, sokszor tanulmányoztam és tanulmányozom ma is és figyelemmel kísérem a város és térség fejlődését. Izgalom az, amivel én mindig összehasonlítom ezt a győri modellel, a győri fejlődési pályával, hogy milyen érdekes azonosságok, sajátosságok, megújítási folyamatok zajlanak itt is, hiszen itt is nagyipari bázisnak a folyamatos átrendeződése, átszerveződése, új iparok és új technológiák jelenléte, a tudás, az egyetem, a főiskola tudományszervező és tudásszervező centruma, egyáltalán az összefogás és a partnerség nagy rendszerei figyelhetők meg. Valójában épp erről szeretnék néhány gondolatot fölvetni és néhány szót szólni, hogy miről is szól majd ez a történet.

A történet arról szól, hogy Európában a különféle fejlődési modelleknek az egyik teoretikus alakja ez. Hiszen az egész európai új fejlesztési stratégia helyi forrásokra, területi forrásokra, területi tényezőkre épül. Azt mondják, hogy ne úgy fektess be - mondja Európa - a különféle térségekbe, hogy ne kívülről mondd meg, mit, hogyan. Hanem keresd a belső összefüggéseket, keresd azt a területi tőkét, azokat a tudásokat, tapasztalatokat, gazdaságokat, erőforrásokat, amelyek ott rendelkezésre állnak és ezen keresztül történjen meg a nagy fejlesztési stratégia. Ez egy változás, egy váltás a 2014. - 2020. között induló fejlesztési világban és tulajdonképpen azok a térségek járnak jól, akik erre készültek.

Dunaújváros és a „HÍD” Egyesület itt már az alakulásától fogva folyamatosan és szisztematikusan erre készült. Tehát ez egy nagyon lényeges és nagyon fontos elem, hogy kik készülnek föl. Majd látják az előadás végén, hogy a Nemzeti Fejlesztési Stratégia is erről szól. Erről az összefogásról, erről a partnerkapcsolatról, az egymás iránti együttműködési kényszerről. Ez egy kényszer is, de ugyanakkor barátság is, tehát ami ezt az összefogást segíti.

Valójában mi itt a cél? A cél az, hogy ezeket a kapacitásokat számba véve kiépítsünk egyfajta minőséget. Egyfajta életminőséget alakítsunk ki és megkeressük a közös munka örömeit és gyümölcsét, a közösségépítés új dimenzióját. Az erős közösségek Európában és bárhol képesek arra, hogy a problémákon túltegyék magukat. Az önök erős közössége, a város közössége képes volt arra, hogy amikor itt a vasmű körül ugye komoly problémák voltak - jelenleg is gondolom átstrukturálódás zajlik - ezen átlendítsék magukat és megtalálják azokat az utakat, azokat a pályákat, amelyek ígéretesnek bizonyultak. A város és a térség, az erős közösség ma Európának az egyik fontos alapja. Amiként ez megvan valahol, akkor arra könnyebb építeni, könnyebb új stratégiákat kialakítani.

Mindenképpen a sikerről szól ez a történet. Az egyik fontos kérdés az, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni, hogyan tudjuk az erőforrásainkat jól irányítani és orientálni a fejlesztésben. De ennek alapja és fontos kritériuma az, hogy legyen egy helyi fejlesztési stratégiánk. Tehát tudjuk, hogy mit akarunk.

A „csinált városok” értékei

Mindig azt mondják nekem, nagy stratégiaépítő vagyok. Épp délelőtt volt terítéken a Győr Sopron megyei területfejlesztési koncepció egy komoly megbeszélésen. Megtiszteltek azzal, hogy azt most én vezethettem. Miért akarsz állandóan tervezni, kérdezték. Mondom, azért akarom, hogy lássátok a jövőt. Ha meg tudjuk a jövő pontjait határozni és kikristályosodnak belőlük a jövőnek a különféle pontjai, fejlesztések, programok, azokhoz kapcsolódó projektek, akkor tudjuk, hogy merre lépjünk. Tudjuk, hogy a vízben hol vannak a kövek. Tehát tudjuk, hogy hova kell lépni. És ezért nagyon lényeges az, hogy megtanuljuk, megérezzük a jövőkép alakítását, a jövő nagy vízióit, és engedjük el persze a fantáziánkat. Volt például egy nagy vita, hogy a Medvei híd Győrtől 12 kilométerre van, hogy oda kéne egy nagy európai híd. Elkezdtük boncolni a kérdést. Tudható, hogy óriási autóipari konglomerátum van Győrtől északra Pozsonnyal, Nagyszombattal Nyitrával egyetemben. Kialakul egy új autóipari kelet-közép-európai zóna. Épp egy ilyen kutatást fejeztünk most be. Valójában a híd, ott is a híd most a szimbólum. Arról szól, hogy hogyan lehetne ezeket a nagy központokat közelebb hozni, összekötni egymással. El kell kezdeni egy víziórendszerben gondolkodni. Melyek lesznek a sajátosságai az integrált fejlesztési modelleknek? A változások, a minőségi változások, merre haladnak? A helyi erőforrások aktivizálása, a helyi erőforrások megtalálása itt a lokális dimenzió. A helyi dimenzió egy nagyon lényeges és fontos elem. Fontos, hogy ebben a lokalitásban meg tudjuk találni a dolgunkat, meg tudják a szereplők találni a mozgásteret. A lokalitás nem periférikus hely, nem provincia, a lokalitás értékhordozó.

Amikor megjelent az első könyv Dunaújváros társadalmáról Szirmai Viktória tollából Csinált város címen a gyorsuló idők sorozatban, izgalmat váltott ki! Hiszen a dunaújvárosi modell egy úgynevezett új város. Ma úgy hívják ezeket Európában. Az új városnak milyen a társadalmi struktúrája, mik azok az értékek, amiket önök itt hordoznak? Ezeket az értékeket hogyan tudják átadni és ezekben az értékekben hogyan jelenik meg a múlt és hogyan hordozza a jövőt? Ezt a várost kérem szépen olyan ember tervezte, aki a leghaladóbb európai művészeti mozgalmaknak a vezetője volt és művészeti mozgalmakban vett részt. Ő mondta meg, hogy milyen legyen ez az új város. Valójában ezek az értékek nagyon erős értékek, fontos értékek, izgalmas értékek, és ma már ezekre kell a fejlesztéseket helyezni. A jólétre, a vállalkozói szervekre az innovációval egyetemben. Én azt hiszem az innovációról, hogy itt nincs igazán baj. Az innovációs stratégiában nem az a baj, hogy nincsenek új ötletek, nincsenek innovációk, hanem az a baj, hogy nem találjuk meg ennek a kereteit, tereit, érdekeltségét, hosszú távú intézményrendszerét, relációit. Nincsenek meg azok a keretek, amik hosszú távon hatnak. Szerencse például, hogy a „HÍD” Egyesület ennyi időn keresztül fönn tudott maradni. Köszönve Sándor (az egyesület ügyvivője) rendkívül aktív és sziszifuszi munkájának, hogy meg tudott maradni, van egy biztos pontja a fejlesztéseknek, ahova lehet fordulni, ahol igenis lehet erőforrásokra lelni.

A törpe Pér és Győr

Hölgyeim és Uraim!

A világ nem a gazdaságon múlik, az emberen múlik, a bizalmon múlik, a kapcsolatokon múlik, az együttműködésen múlik. Azok a sikeres terek, ahol együttműködés van, bizalom van, kooperáció van, ahol tisztelik egymást a szereplők, ahol megbíznak egymásban, és ahol együtt próbálnak valamit tenni. Ez a világ sikeres térségeinek ma a titka és a rendszere. A térbeli kiterjesztés, a városi világ ma Európának egy új kihívása és új dimenziója. A területpolitika, vagy pontosan kohéziós politika ma átfordul a régióról a városra. Ez a város ma hordozó elem, a csomópont, ahol koncentrálódnak az erőforrások, a tudások, a gazdasági potenciál, az együttműködési energiák és ahol ez a térben terítődhet. Itt a térbeni terítés egy fontos ügy. Amikor kitalálta a csapat a nemzeti együttműködés térségi programját, mindig az volt a történet, hogy igenis fontos Dunaújvárost még erősebben pozicionálni a terében, még erősebben meghatározni, hiszen ez az a hely, ahol tanulnak, ez az a hely, ahol fogyasztanak, ez a hely, ahol színházba járnak, ez az a hely kérem szépen, ahol természetesen dolgoznak. Adja ég, hogy sokan tudjanak dolgozni, tehát dolgoznak és ez az a hely, ami a városi világot, a fiatalok szórakozását és sok-sok mindent jelenti. Tehát valójában ez is egy más, új típusú együttműködés. Most itt megint megjelentek a gondok és a bajok ugye kicsit a rendszereinkben, hogy az önkormányzatok az autonómiájukat féltve nem kooperálnak egymással. Például nem fog össze az elefánt Győr és az egérke Pér egymás mellett. Egyiknek reptere van, a másiknak meg ott a hatalmas üzemei és 45 milliárdos költségvetése. Vitatkoznak különféle funkciókon. Nem szabad vitatkozni. A törpe Pér ugye Győrben él, Győrben táplálkozik és az a repülőtér azért, mert Pér közigazgatási területén van, nem azt jelenti, hogy a Pér ebbe bele tud szólni. Kapja meg azokat az ellátásokat, kapjon részesedést ezekből a dolgokból, de hát valójában együtt építsék ki, mert mind a kettőnek ez fontos. Most már nincs vita a szereplők között, mert a legnagyobb cégé lett a repülőtér. Most már az Audi maga eldönti, hogy megépítik még azt a hiányzó 400 vagy 600 méter betont, aztán jöhetnek a repülők.

A szereplőkről szóltam, ennek a láncolatáról szóltam, a stratégiáról, az együttműködésről, a stratégia rendszereiről, s ennek a működéséről, a siker feltételeiről. Az identitásról, a helyi szakértelemről, a tudásokról. Jöhet ide szakértő. Tényleg mindig szívesen jövök Dunaújvárosba és tényleg megtisztelő, hogy befogadtak és kitüntettek. De valójában Önök ismerik a városukat Önöké a város, nem az enyém. Én nem tudok semmit. Én csak azt tudom, hogy a világon milyen trendek vannak, milyen kapcsolatok, kooperációk vannak. Önök, akik tudják, hogy kivel, hol, mikor, mennyiben kell együttműködni. Önökben van ez a tudás. Ezt a tudást kell Önöknek átadni, Önöknek kell ezeket a tudásokat érvényesíteni.

Az előadásom utolsó szakaszában azért a 2014. – 2020. évek közötti időszakról szólok. Mert óriási szerencse van itt most Hölgyeim és Uraim. Hiszen van nekünk egy szervezeti rendszerünk, van egy nagy tapasztalattal bíró együttműködési relációnk, van egy csomó jól átgondolt terv. Tehát ma pont egy olyan szituáció alakul ki a tizennégytől húszig tartó időszakra, amikor pont erre van szükségünk. Pont erről szól az európai új fejlődési rendszer, hogy hogyan lehet térségi együttműködéseket támogatni, a térségi együttműködéseket végiggondolni. Nem akarom elmondani a meghatározó tényezőket. A tematikus koncentráció nagyon fontos szempont. Épp a térségi együttműködés lényege, hogy a tematikus koncentráció megjelenjen az erőforrások elosztásában. Tehát nagy programrendszerekre fogják a fejlesztéseket helyezni.

A terveket leporolni, aktualizálni

A tizenegy nagy európai nagy irányelvvel – mindig azt mondjuk Európára, hogy Európa persze ábrándozik, megtervezget – az a probléma, hogy ezek a jövőnk. Tehát az, hogy a klímaváltozás, az, hogy a környezet, az, hogy a foglalkoztatás, az, hogy az oktatás és a képzés, amelyekbe kell pénzt fektetni. Ezek nagyon fontos alapelvek. Ezek a jövőt hordozó alapelvek. De ha nem teszünk bele pénzt, mármint az oktatásba főiskolába, a szakképzési rendszerekbe, a kiváló gimnáziumokba, a közép-, vagy az alapfokú oktatásba, akkor Hölgyeim és Uraim, a történet nem működik. Nem megy. Ha nem tudnak angolul, nem tudnak kommunikálni, nem tudnak nyelveket a gyerekek, nem tudják a világot megérteni. E nélkül ma nem lehet eligazodni. Tehát ebbe pénzt kell tenni. Nagyon fontosak ezek az európai üzenetek. Kell ezeket sokszor végigolvasni, elmesélni a döntéshozóknak, hogy lám-lám ne csak a helyi relációkat lássák, hanem igenis értsék meg ezeket a nagy nemzetközi összefüggéseket.

Van már egy keretszerződés, amire Magyarország a sarokszámot megkapta, hogy pár milliárd euróval tud rendelkezni. Ez egy jó pozíció, szerintem. Ahhoz képest, hogy Európa csökkenő, csökkennek a GDP-k, a növekedés mérséklődik. Ebben azért Magyarország egy viszonylag jó pozíciót tudott magának kivívni. És itt van a történet lényege. Az mondjuk, hogy egy koncentrált fejlesztés és az a integrált területi beruházás, ami egy új típusú fejlesztési gondolkodás, amiben Önök már elől járnak. Az, hogy hogyan lehet egy városi térségére olyan típusú funkciórendszereket kitalálni, amiben a funkciórendszerek egymást erősítik és ezzel egy komplett fejlesztési rendszer jön létre. Tehát a terveinket elő kell venni, le kell porolni, aktualizálni kell, újra végig kell gondolni, új kötődéseket és kapcsolatokat kell kitalálni, felfrissíteni és megtalálni épp ebben az ilyen irányú integrációkat, hogy valójában egy térségi összefogással, egy térségi együttműködéssel induló, integrált fejlesztés valósuljon meg. Ennek megvannak a technikái, hogy ezek hogyan épülnek be a különféle operatív programokba, hogyan lehet erre ráhangolni a jövő fejlesztését. Itt most felhívom a figyelmet, hogy jönnek a komor lovagok és próbálják a megyei területfejlesztési koncepciót különféle irányba vitatni. Nagyon fontos lenne az, s ez egy nagyon egyszerű és olcsó tanács, hogy igenis a „HÍD” Egyesület is nagyon erősen érvényesítse a gondolatait a Fejér megyei területfejlesztési koncepció kapcsán. Itt napokon, heteken belül eldőlnek fontos dolgok. Elkezdődik a véleményezés, elkezdődik a vélemény-nyilvánítás. Nagyon fontos lenne, elnök úrnak is mondva, hogy igenis a „HÍD” Egyesület legyen ott és minden ilyen fórumon mondja el azt, hogy az ő koncepciója ez meg ez, itt igenis ezt képviseli. A várost képviselje, hiszen a megyei városoknak külön történik egy nagy egyeztető mechanizmusa. A megyei városok ugye aktualizálják stratégiájukat. Tehát be kell építeni ezeket a történeteket. Ez történelmi pillanat. Higgyék el nekem. Ami most bemegy, az benn van! Ami nincs, azt nem biztos, hogy be lehet rakni. Lehet, hogy a végén, majd, meg sok-sok minden változik, de ami most bekerül és ami most bent van a fejlesztési tervekben, tehát a 2014 – 2020-as időszakra, azokra kénytelenek pályázatokat forrásokat mozgatni és ugye a magyar új szentség a 60:40 arány. A 60% a gazdaság és foglalkoztatottság és 40% intézményfejlesztés és egyéb fejlesztés, közösségépítés. Tehát nagyon erősen lehet építeni azokra a gazdaságfejlesztési elképzelésekre, amiket a „HÍD” Egyesület már korábban is kitalált, érdemes azokat újra, ismételten végiggondolni és együtt működtetni.

Van ugye a helyi közösségi fejlesztési stratégia. Ez egy másik mód. Ez inkább a városok egészére vonatkozik. A Leader program, vidéki közösségépítő programok, annak a mintájára épül ez föl. Itt is a város és a vidék dimenziója erősen jelen van. Ebben ezek kisebb volumenűek. Kisebb léptékűek, kisebb összegeket fognak fölemészteni, de ebben is érdemes gondolkodni.

A nemzeti stratégia valójában elkészült, a nemzeti stratégiának most folynak a vitái. Elég izgalmas és nagyon elegáns és egy szép nemzeti fejlesztési terv, vagy országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció születik, Még formálják. Részt tudtunk ebben a munkában venni. Nagyon érdekes és izgalmas irányokat próbál ez szabni, részben a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatási viszonyokba, az energiafüggőség megoldásában, tehát egy nagyon fontos európai ideálnak a megvalósításában, népesedési fordulat, egyáltalán a népesedésnövekedés és az integráció, ami a területi integráció, ami a határon átnyúló integráció és a belső, országon belüli gazdasági integráció. Tehát beszállítói hálózatok, az új együttműködések, ennek az ipari bázisai. Ezek ma már eléggé egyértelművé váltak és ezekre érdemes ráhangolni a történeteket.

Számolni a megye felértékelődésével

Leírtam a megyei területfejlesztési koncepció folyamatát. Látjuk azt, hogy április van, május június és bezárul a területfejlesztési koncepció. A legújabb hírem az, hogy a kormánynak az az elképzelése, hogy 2014. elején már legalább három-négy nagy programot el akarnak indítani, tehát február-márciusban el kívánják ezeket dönteni. Tehát érdemes már olyan szintre vinni a városi és a”HÍD” Egyesület által generált programokat, hogy azok olyan állapotban legyenek, hogy azt mondassuk: ez már működő rendszer, erre már érdemes – ezt a főiskolának is üzenem – alapozni, hogy olyan anyagokat tervezzen a csapat, amiért azonnal lehajolhat ha kell. Kivesz mondjuk a fiókból három kész tervet, az engedélyezési tervvel együtt és nyerhet vele milliárdokat. Számít, hogy kézben van-e minden, amit azonnal adni lehet. Tehát a befektetés a jövőbe az az, hogy befektetek a tervezésbe, a stratégiaépítésbe, a kooperációba. Erre áldozni kell. Az élet sajnos erről szól.

Megyei tervezés. Nem akarom elmondani. Nagyon fölerősödik a megye. Most úgy érezzük, hogy a megyét kicsontozták. Nincs semmi. Gyönyörű hivatal van, megyei önkormányzat. És kiderül, hogy a területfejlesztésnek az egész rendszere ott van. Három és négymilliárd között lesz a saját forrás, vélhetően a területi a megyei és nagyon erős lesz a megyének a beleszólása; kompetenciája az OT programokhoz, az, hogy mennyire van benn a megyei fejlesztési elképzelésben az adott fejlesztés. Tehát egy lakmuszpapír, egy mérőhely, egy mérőpont lesz a megye. Itt egy felértékelő szereppel kell számolni. Ez nem leírt szerep. Egy új típusú szereppel, amit érdemes végiggondolni. Én azt kívánom Önöknek, Hölgyeim és Uraim, hogy sok sikert ezekhez a programokhoz. A megkezdett munka, ami nagyon intenzíven működik, ezt tudják folytatni. Ehhez adják össze és tegyék meg a ráfordításokat. Ezek nem nagy ráfordítások, míg a hozamok óriásiak lehetnek. Úgy látom, az a nagy út, amit Dunaújváros jár, még nagy lépéseket tud megtenni.