Pestről ingázik, nálunk „fülön-csípi” a kártevőket PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

Horváth Botond frappáns és újdonságnak számító megoldását Kistérségi Innovációs Díj-jal (diák kategória) honorálta a Kistérségi Innovációs Tanács a Dunaújvárosi Főiskola 2011. évi tudomány napi plenáris ülésén. A Kistérségi Innovációs Díj alapításában, a pályázatok elbírálásában a „HÍD” Egyesület is közreműködött.

 

Horváth Botond budapesti srác. Világéletében biztonság-informatikus akart lenni. Középiskolásként arra készült, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karán folytatja tanulmányait. Ám a ponthatárok megemelése majdnem keresztülhúzta álmát. Azért csak majdnem, mert továbbtanulási jelentkezésekor másodiknak bejelölte a Dunaújvárosi Főiskolát.

– A történetem az, hogy világéletemben, pontosabban amikor megismerkedtem a számítástechnikával, akkortól biztonság-informatikus akartam lenni. Amikor középiskolásként a jelentkezési lapomon természetesen a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karát jelöltem meg. Ismertem egy fejvadász szakembert, aki főiskolákról küld cégekhez végzősöket. Tőle hallottam akkor, hogy feljövőben van a Dunaújvárosi Főiskola és erősek számítástechnikából. Így hát másodikként beírtam Dunaújvárost. Miután végeztem, épp akkor a ponthatár a Neumannon kétszerese lett, nem jutottam be. Maradt a második lehetőség. Amit ma már egyáltalán nem sajnálok, sőt!

  • Kárpótolta az innovációs díj?

  • Többről van szó. Nagyon pozitívan csalódtam, idézőjelbe téve a csalódás szót, az itteni főiskolán megtapasztalt számítástechnikai oktatásban és főiskolás életben.

  • Kifejtené bővebben.

  • Szívesen. Itt Dunaújvárosban végre otthon érezhetem magam, itt azt tanulhatom, amit szeretek. Már említettem, hogy biztonság-informatikus, víruskutató akarok lenni. Kitűnő tanárom, dr. Leitold Ferenc biztatására és közreműködésével alakítottuk meg itt – körbemutat a számítástechnikai épület tetőtéri szobájában - a víruskutató laboratóriumot. Ami persze nincs még igazán kész, de lehet benne dolgozni. Egy másik tanár, akitől nagyon sokat tanulhattam, Hadarics Kálmán. Ő, úgy mondanám, linux guru, vagy zseni, akitől egyfajta szemléletet sajátíthattam el, aki megtanított arra, miként kell a dolgok mögé látni. Kettőjüket külön is említettem, de más tanáraimtól is olyasmiket tanulhattam, ami engem igazán érdekel.

  • A kistérségi innovációs díj (diák kategória) átadásakor „Vírusirtók nagyszámú és gyorsan változó internetes kártevői környezetének off-line szimulálása” néven jegyzett pályázatát így méltatták: Manapság a legtöbb kártevő kártékony URL-ken, kártékony oldalakon keresztül terjed. Ezeknek az oldalaknak a tartalma folyamatosan változik: megjelennek, eltűnnek, esetleg megváltozik a tartalmuk. A kártevők aktivitását így nagyon nehéz követni, esetenként csak néhány hétig, napig vagy óráig elérhetőek. A tudományos diákköri tevékenység keretében megvalósuló projekt célja egy úgynevezett “malware proxy szerver” fejlesztése és hatékonyságának javítása. Kérem, magyarázza el közérthetően díjazott munkájának a lényegét!

  • A nyolcvanas, kilencvenes években a számítógépeket „megbolondító” kártevők, más néven vírusok lassan terjedtek, például floppy lemezek cseréjekor. Ma már az interneten terjesztik, sokkal nagyobb sebességgel a kártevőket, amelyeknek a célja is más. Főként az, hogy a megfertőzött számítógépek irányítását magukhoz vonják és azokat egytől egyig kártékony kódok terjesztésére, kéretlen e-mailek küldésére használják. A terjesztők ezúton anyagi haszonra tesznek szert. Olvastam, hogy már százegynéhány dollárért lehet bérelni pár száz megfertőzött számítógépet, amelyek azután a bérlő óhaja szerint küldik a kéretlen e-maileket, vagy automatikus megkeresések sokaságával megbénítják a konkurens cég, szervezet stb. honlapját. Ez már maffia-jellegű harc is lehet, akár egy ország számítástechnikai infrastruktúrája megbénítható így.

  • Lehet védekezni az ilyen behatolások ellen. Vírusirtókkal, vírusvédelemmel. Csakhogy ma már naponta keletkezik ötvenezer, vagy annál is több kártékony program/kód az interneten. Ráadásul az ilyen kártékony kódok egy része gyorsan változik, az internetről pillanatok alatt eltűnhet. Ezért igen nehéz hatékony védelmet kifejleszteni, nehéz összehasonlítani az antivírus cégek termékeit, kimondani, hogy „A” terméke jobb, mint „B” cégé, épp a nagy változékonyság miatt.

  • Az általunk kifejlesztett megoldás lényege, hogy a rendszerünk (amit Malware Proxy Server-nek nevezünk), be tudja gyűjteni az internetről a kártékony kódokat és egy biztonságos belső hálózatban azok visszajátszhatók. Eközben nem tűnik el a „begyűjtött állapot” azaz ismétlődően vizsgálható a kérdéses vírus. Kimutatható, hogy az „A”, vagy a „B” gyártó vírusirtója a jobb, hatékonyabb. Ez egy komplex rendszer, amelynek a kifejlesztésében én is részt vettem. A méltatott innováció ezeknek a kártékony kódoknak a begyűjtését és a belső hálózatban való biztonságos visszajátszását jelenti. Így biztonsággal lehet akár ezerszer is tesztelni egy kártevőt. A rendszer önszabályozó módon keresi meg a kártevőket, nem igényel folyamatos jelenlétet.

  • Mi volt az innovációs díj hozadéka?

  • Mindenki gratulált, megnézték a díjat,oklevelet, a fotót itt az intézetben kitették a tablóra. Nekem ez a díj főként azt jelenti, hogy elismerték: jó úton haladok. És eltervezett karrier-építésem első állomása.

  • Külső megkeresésre, állásajánlatra gondolok, hiszen Ön harmadéves mérnök-informatikus hallgató.

  • Nem tudok komolyabb megkeresésről. Az én innovációm egy nagyobb közös munka része. Az egyéni célom nem minél jobban fizető állás elnyerése. Szeretném folytatni a tanulást mesterképzésen, sőt doktorálni is akarok biztonság-informatikából. Szeretnék továbbá majd itt óraadó lenni, ha nem is teljes állásban. Szándékomban áll valamit visszaadni abból, amit itt tanulhattam. Nem elsődlegesek számomra az anyagi megfontolások. Az természetesen fontos, hogy nekem és adott esetben a családomnak biztos legyen a megélhetése, és ha elromlik a munkaeszközöm, legyen mód a cseréjére. Nincs nekem szükségem ennél több pénzre. Sem rám, sem szüleimre, nagyszüleimre nem jellemző az anyagi mohóság.

  • Dunaújvárosról milyen kép alakult ki Önben? Hiszen Budapesten lakik, naponta utazik ide és vissza.

  • Mire idejöttem, volt elképzelésem a városról, főképpen a Dunaújvárosi Főiskola honlapjának és a közreadott képeknek köszönhetően. Amikor beiratkoztam, akkor láttam a valóságban a főiskola épületeit. Nagyon tetszett a tér a szökőkúttal, az itt megtapasztalt diák-közeli hangulat és a várost jellemző sok zöld. Nem azt mondom, hogy Budapest-külsőnek tekinthető Dunaújváros, de cseppet sem idegen számomra az itteni városkörnyezet, a Dunaferr, hiszen a fővárosban is vannak ipari negyedek Csepeltől a volt hajógyárig. A napi utazással töltött idő sem több, mintha Budapest egyik feléből a másikba ingáznék. Autóbusz gyorsjárattal 1 óra 15 perc egy út. Ennyit Budapesten belül is közlekednék.

Cs. Gy.