Adósságcsapda, magyar adórendszer, világválság PDF Nyomtatás E-mail

 

 

Kutatók Délutánja címmel tizenegy előadás foglalkozott a főiskola Gazdaságtudományi Intézete és a „HÍD” Egyesület Értelmiségi Klubja rendezésében 2011. október 24-én aktuális kérdésekkel.

 

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a Dunaújvárosi Főiskola Gazdálkodástudományi Intézete és a „HÍD” Egyesület Értelmiségi Klubja 2011. október 24-én „Kutatók Délutánja” címmel azt az előadás-sorozatot, amelyekben korunk néhány aktuális kérdésének jellemzőit és összefüggéseit tárták a hallgatóság elé egyetemi főiskolai oktatók, a főiskola tudományos diákköri hallgatói és konzulenseik.

Nemzetközi adósságcsapda, hogyan és miért kerültünk bele? Dr. habil Nagy Sándor egyetemi tanár nyomasztó tanulságokat ismertető előadása nyitotta meg az előadások sorát.

Mondandójának a lényege: Hitelt felvenni csakis akkor hasznos és előnyös, ha pótlólagosan olyan befektetésekre fordítja a hitelfelvevő, amelyek hozadéka (haszna) meghaladja a kamat mértékét, megtermeli a törlesztés fedezetét. Máskülönben nem éri meg eladósodni! Érvényes ez a tétel a vállalkozásokra és magára az államra is. A gazdaság belső állapota is megszabja, hogy szabad-e, érdemes-e, és ha igen, milyen mértékig külső forrást bevonni a fejlesztések dinamizálása érdekében. Magyarország esetében hiba volt külső forrást igénybe venni vállalati veszteség finanszírozásra, vagy lakossági fogyasztás céljára. Grafikonokkal, táblázatokkal is igazolta, hogy sem a hatvanas években, sem 2003-ban nem lett volna szabad hitelt felvenni, mert a törlesztés elégtelen volta miatt a teher a kamatos kamat szabályai szerint növekedhet. Így alakul(t) ki a csapdahelyzet. Megemlítette többek között, hogy hajdan 51 milliárd amerikai $-t vettünk fel, ellentételezésként visszafizettünk 161 milliárd $-t, és még tartozunk 132 milliárd $-ral. A hitelfelvétel első szabálya, hogy azt csak termelő beruházásokra szabad felvenni. Második szabály, hogy a beruházásoknak hatékonyaknak kell lenniük. A harmadik az, hogy állandó exporttöbbletet kell produkálniuk a beruházásoknak. Ha import-többletet eredményez egy beruházás, akkor is az ország eladósodottságát növeli, ha önmagában vizsgálva megfelelő a hatékonysága.

Végül Görögország helyzetére utalva megpendítette, hogy az adósság-csapda hátterében nem arányos jövedelem-átcsoportosítás is tetten érhető. Amit (részben) várhatóan kompenzálni fognak. Ez pedig felveti azt a lehetőséget, hogy esetleg hazánk is kérhet könnyítést hiteleinek törlesztésére.

Kis és középvállalkozások menedzsment eszközeinek összehasonlítása 3 régióban címmel Isztli Zita Edit és két hallgatótársa kérdőíves módszerrel kutatta Dunaújváros, Székesfehérvár és Szekszárd térségének vállalkozóit. Összegező megállapításuk, hogy a válaszadók 80%-a nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve akik igen, azok is rikán alkalmazzák azokat. Az előadásból kitűnt, hogy a megszólítottak 40-50%-a kényszervállalkozás. Tőlük nem várható el a megfelelő tájékozottság sem, az alkalmazás még kevésbé.

E-learing oktatási módszer hallgatói megítélése a felsőoktatásban címmel Illés Mónika ugyancsak kérdőíves módszerrel kutatta a Szent István Egyetemen a fent nevezett, nagy önállóságot és önfegyelmet igénylő képzésnek a megítélését. A 100 kérdőív kétharmadát kapta vissza. A válaszokból az derült ki, hogy a hallgatók megfelelő segítséget kaptak az ilyen fajta tanuláshoz. A módszer hatékonyabb is lehet, ráadásul mellőzhető általa az infrastruktúra igény, mert nem feltétlenül intézményhez kötött a tudás-elsajátítás. Előny még, hogy saját ütemezésben történhet a tanulás. Nagy a hallgatók felelőssége eme önálló tanulási folyamat esetében.

Kulturális értékek a Dunaújvárosi Főiskola hallgatói szemszögéből címmel Brezovszki Andrea és két hallgatótárasa főként a Selmecbányai Hagyományok továbbélését és azoknak az itteni hallgatók körében való elfogadottságát vizsgálta. Alapvető következtetése az volt, hogy ez a kötődés markánsabb a nem helybeli hallgatók esetében, mert segíti a beilleszkedési folyamatot. Az itt lakó hallgatók esetében a baráti kör, az otthon hatása erősebb, kisebb a hagyományápoló főiskolai közösség elfogadásának az igénye.

A hallgatói élet sajátosságai a Dunaújvárosi Főiskolán a munkaattitűd tükrében címmel Nagy Enikő főiskolai docens arról adott számot, hogy a hallgatók jogilag nagykorúak, ám gazdasági értelemben nem önálló tanuló felnőttek, akiknek sajátos problémáik vannak. Más-már jellemzőkkel írhatók körül a helyzetükben különböző hallgatók. Másként viszonyulnak például a tanuláshoz, akik várható pontszámaik alapján olyan főiskolát választottak, ahol nagy a bejutás esélye és másként azok, akik elképzelt szakmájukat megalapozó oktatást várnak az alma mátertől. Az is különbözőség, hogy végzett-e már szakmájához kapcsolódó munkát a hallgató, vagy nem és az is, készülnek-e a felnőtt életre, vagy a diákélet minél hosszabb idejű fenntartása a céljuk.

Az OVB Vermögensberatung, Európa legnagyobb közvetítő cége címmel Mach Roland banki szakközgazdász hallgató többek között arról beszélt, hogy a 40 éves múltú cég leányvállalata 1992 óta működik Magyarországon. Részletesen ismertette a tanácsadó cég sajátos, személyes bizalomra építő marketing-módszerét, ebből eredőem a reklámozás mellőzését.

Mi lesz veled, világválság? címmel Szabó Zsolt párhuzamot vont az 1929-33 közötti és a mai világválság azonosságai és különbözőségei között. Kitért a globalizáció, a banki csődök hatására, a túlfogyasztás egyensúlyt megbontó szerepére. A kiutat paradigma-váltásban jelölte meg, a Föld forrásainak végességére utalva.

A közlekedés szerepe a terület- és vidékfejlesztésben című előadás a téma tárgyilagos, de markáns megállapításokat nem tartalmazó összefoglalása volt Szentes Kitti hallgató tolmácsolásában. Mivel az előadás Dunaújvárosban hangzott el, hiányérzetként említhető, hogy az immár négy éve létező Pentele-híd még említés szintjén sem szerepelt előadásában.

A magyar adórendszer elemzése című előadás kidolgozója Nyerges Lajos Roland hallgató rövid történeti áttekintést és külföldi kitekintést követően frappáns megállapításokkal mutatta be a hazai adórendszer ésszerű módosításait (saját célú pálinkafőzés lehetővé tétele, ami a nem hatékony ellenőrzéstől mentesítette az adóhatóságot) és ellentmondásosságát. Utóbbiak közé sorolta többek között az egykulcsos adó nem igazságos voltát, a vagyonadó és a hosszabb távú kiszámíthatóság hiányát, a különadókat. Az előadásból – talán figyelmetlenség okán – kimaradt az iparűzési adó és annak a gazdaságra gyakorolt hatása.

Tiszta gazdasági projekt (ECO és etikai ügyeink) címmel Csányi Tamás gazdasági tanár mellbevágó összefüggésekkel döbbentette meg a hallgatóságot. Azzal kezdte, hogy tiszta, etikus gazdaság nem is létezik. Ha a piacgazdaság szereplőinek 10%-a szélhámos, már az is súlyosan zavarja a gazdaság működését, de van esély a kigolyózásukra. Ám ha 40% fölé emelkedik az etikátlan gazdasági szereplők aránya, stagnálás lesz a következmény. Az etikai tőke gyorsan kopik, míg helyreállítása lassú. A mai világgazdaságban félelmetes viszonyok munkálnak. Ide sorolta az adócsaláson korrupción túl a maffiajövedelmeket, a pénzmosást, a virtuális pénz jelenlétének megsokszorozódását, a „piszkos pénzek” mindent elöntő áradatát.

A „piszkos pénzek” fő forrásai: migráció és embercsempészet, szervkereskedelem (őssejt-boom). Fegyverkereskedelem, prostitúció, drogkereskedelem.

Az is torzítja a világgazdaságot, hogy 150-160 nagyvállalat menedzsmentje dönti el, miként alakulnak ilyen-amolyan gazdasági viszonyok, ami kihat százmilliók életviszonyaira.

A csereprogram lehetőségei címmel Pintér Tamás és két hallgatótársa azt elemezték, hogy az IAESTE Hungary Nonprofit Kft. miként működik, hogyan tudnak a csereprogram keretében magyar diákok külföldi szakmai gyakorlathoz jutni külföldi hallgatók magyarországi szakmai gyakorlata elleenében. A cserében való részvételnek feltételei vannak (nyelvtudás, szakmai felkészültség, stb.) amelyeket részleteztek az előadók. Az általuk működtetett állásvadász program az öt felsőoktatási intézmény egyikeként Dunaújvárosban is jelen van. Elérhető a 06 30 864-1713 telefonszámon.