Megtalálni a legjobb módszereket PDF Nyomtatás E-mail

Amikor csupán 300-500 millió ember használta a Föld korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló(nak vélt) javait, szó sem esett környezetvédelemről. A Földünket ma benépesítő 6,5-7 milliárd (évtizedek múlva 8-10 milliárd) embernek viszont egyre többet kell áldoznia arra, hogy ne használódjon el végletesen a földi környezet, hogy élhető maradjon bolygónk az utánunk következő generációk számára is.
E bevezető gondolatot igazolta Vönöczky Balázs (Dunanett Kft. fejlesztési igazgatója) mindannyiunk számára mellbevágó megjegyzése, miszerint

ma egy átlagos német család évente 130-150 eurót költ háztartása hulladékainak elszállítására (beleértve a hasznosítást, lerakást, ártalmatlanítást, stb.) Ez az összeg átszámítva havi 3200-3500 forint családi kiadást jelent.

A "SINUS" Környezettechnológiai Innovációs Klaszter 2009. július 9.-i klubfoglalkozásának vitájában hangzott el az idézett, figyelmet érdemlő adat. (A dunaújvárosi "SINUS" Klaszter - amelynek alapító tagja a "HÍD" Dunaújváros és Környéke Egyesület is - megalakulásáról, céljairól az egyesület honlapján 2009. május 19.-én számoltunk be Klaszter Dunaújvárosban is címmel). A "SINUS" Klaszter július 9.-én az iparkamara épületében a hulladék újrahasznosítás, hulladékfeldolgozás témakörében tartott benchmarking jellegű klubrendezvényt, amelyen a három előadást követte a vita (benchmarking = összehasonlítás a leghatékonyabb megoldások kiválasztása érdekében).
Megoldható, de nem biztos, hogy érdemes

Dr. Kiss Endre, a Dunaújvárosi Főiskola tanszékvezető tanára elméleti előadásában szót ejtett a napjainkban képződő és felhalmozódó (kommunális, ipari, mezőgazdasági, elektronikai, stb.) hulladékok csaknem mindegyikéről. Legtöbbször azt fűzte mondandója végéhez: az újrahasznosítás, a hulladék egyes komponenseinek kinyerése technikailag megoldható, de nem biztos, hogy érdemes foglalkozni vele.

Így például a kommunális és egyes ipari hulladékok eltüntetésének leginkább alkalmazott módja az égetés, mert az eljárás végterméke értékesíthető villamos- és hőenergia. Ám az égetőmű gazdaságosságát sok körülmény befolyásolja. Az is például, hogy a termelt hővel lehet-e mit kezdeni. Az még inkább, hogy az égetőmű füstgázainak kéntelenítése, a füstgázokat megtisztító filterek előállítása, működtetése csaknem akkora kiadás, mint amekkora bevétel származik a hő- és villamos energia értékesítéséből.

Másik példa. A komposztálás ésszerű voltát senki sem vitatja. Jó ideig mégsem volt rentábilis az eljárás, mert kevesen vásároltak humuszt talajerő-utánpótlás céljára. A műtrágya drágulása változtatott a helyzeten, mert kelendővé tette a komposztálás végtermékét, a humuszt.

Az elektronikai hulladékok feldolgozása is sikerrel kecsegtet jó technológia esetén. Egy tonna leselejtezett számítógépben van 300-400gramm arany, 20-30gramm (az aranynál jóval értékesebb) palládium, 30-40kilogramm réz. A recski rézérc réztartalma 8 ezrelék, amelynek a feldolgozása egyelőre nem gazdaságos. Az elektronikai hulladékokban a felsoroltakon túl kerámia, rákkeltő anyagok és sok egyéb van, ezért az értékes fémek kinyerése nem egyszerű feladat, de létezik már, aki megél az ilyen hulladék-feldolgozásból.

Gazdaságos az alumínium-hulladék feldolgozása, az üvegeké viszont nem. Utóbbinak a megolvasztásához 1600 fokos hőmérsékletre van szükség, ami energiaigényes eljárás.

A felsorolt és a nem idézett példák mutatják,hogy nem könnyű nyereséges hulladék-eltüntetési technológiára lelni, bár léteznek már ma is ígéretes megoldások.
Pirolízis Burgauban

Vönöczky Balázs a németországi Burgau városában egy pirolízis (oxigénmentes hevítés) eljárást alkalmazó hulladékfeldolgozó üzem működését tanulmányozhatta. Ott a csőkemencében koksz és éghetőgázok keletkeznek a beadagolt kommunális hulladékból. Az üzem energiamérlege 6000MWh, amelynek kétharmada saját felhasználás, a felesleget pedig értékesítik. A 25 éve működő üzem, nem típusrendszerű technológiája sérülékeny, gyakori volt az üzemzavar. Ezért időközben tökéletesítették a berendezéseket. Vönöczky Balázs azt is megemlítette, hogy létezett Németországban egy másik, hasonló üzem is, amely viszont beszüntette működését, mert nem volt gazdaságos.

Vönöczky Balázs a burgaui hulladékfeldolgozóról
Könnyűolaj mindenféle műanyagból

Nepp Mátyás, a Pintér Művek szakavatott munkatársa igen figyelemre méltó eredményről tájékoztatta a rendezvény résztvevőit, nevezetesen arról, hogy a magyar-lengyel pcp-technológia (műanyag-átalakító technológia) civilizációs kihívást old meg sikeresen. Az általa ismertetett (lengyel-magyar) eljárás műanyag-hulladékot alakít át széles frakciójú könnyű olajjá. A berendezés oxigén kizárásával 400 fokra hevíti a beadagolt hulladékot, amelynek óriásmolekulái katalizátor segítségével lebontódnak, a bennük levő szénláncok szétesnek és átstrukturálódnak. A végtermék kisebb hányada gáz halmazállapotú, amellyel a rendszer fűtését oldják meg, nagyobb részben folyékony energiahordozó, azaz könnyű olaj. A technológia zárt rendszerű, nincs károsanyag-kibocsátás. Lengyelországban 11 ilyen átalakító üzem működik, immár 8 éve folyamatosan.

Kérdésekre válaszolva Nepp Mátyás elmondta még, hogy a termelődő könnyű olajat az unió "zöld" energiának minősítette. A műanyag-hulladékok feldolgozása során képződött könnyű olajból kinyert benzin, illetve gázolaj-adalék nem tartalmaz semmiféle káros anyagot, nem károsítja a belsőégésű motorokat. Megjegyezte azt is, hogy a rendszer gumihulladékok, PET palackok, PVC és más műanyagok, vagy akár autó-lökhárítók feldolgozásával is működik. Egy a lényeg: a műanyag-hulladék egyfajta legyen, mert a technológiát a műanyagfajtához kell igazítani. PET palackok feldolgozásakor például mészhidrátot kell adagolni. A PET palackok aránya egyébként mintegy 5% a képződő hulladékok teljes mennyiségéhez viszonyítva. A technológia előnye még, hogy a kommunális hulladékot nem kell előzetesen válogatni, anélkül is működik.

Az előadó a vita során, a bemutatott technológia méltatása közben említést tett bürokratikus akadályokról, még le nem zárult, de bíztató eredményeket ígérő vizsgálatokról és megemlítette, hogy a www.pcpzoldenergia.eu honlapon, illetve az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen lehet bővebb információhoz jutni.

A klubrendezvény résztvevői

A három előadást követő vita végeztével dr. Kiss Endre - mintegy zárszóként - kilátásba helyezte egy szűkebb grémium összehívását abból a célból, hogy a várható pályázati lehetőségekre figyelemmel kijelöljék a dunaújvárosi klaszter további tevékenységének útját és irányát.

Cs. Gy.