Diskurzusteremtés fóruma a Duna mentén PDF Nyomtatás E-mail

Immár hagyomány teremtő módon második alkalommal került megredezésre a DUNA-TÉRSÉGI KOHÉZIÓ II. Interregionális Nemzetközi Tudományos Konferencia.
A konferencia helyszíne: a Dunaújvárosi Főiskola volt, időpontja: 2009. július 1-2., hivatalos nyelve: magyar és angol. A tudományos tanácskozás előzményei: A Duna fontos összekötő szerepet tölt be az Európai Unió és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok között. Ebből következően az Európai Unió is igen nagy szerepet szán a Duna, mint Európa egyik legfontosabb és legforgalmasabb vízi útja fejlesztésének. A nemzetközi tudományos konferencia lehetőséget biztosított a Duna mentén lejátszódó társadalmi-gazdasági-, illetve természeti folyamatok megismerésére, a lehetséges fejlesztési célok és irányok meghatározására, annak érdekében, hogy a Duna menti országok, régiók, térségek és települések jelentős szerepet tölthessenek be Európa fejlődésében. A konferencia közvetlen célja a Duna menti országok közötti együttműködések lehetőségeinek feltárása és hatékonyságának erősítése, új együttműködéseken alapuló projektek generálása, továbbá a nemzetközi és az interregionális kapcsolatok bővítése és elősegítése.

A konferenciát a Dunaújvárosi Főiskola rendezte, mellette társrendezőként segítette a szervezést a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft; a Magyar Logisztikai Egyesület; MTA Szociológiai Kutatóintézet; a Területfejlesztési Tudományos Egyesület; a MTA Közlekedéstudományi Bizottság Logisztikai Albizottsága.

A konferencia védnökei voltak:

* Dr. Molnár Csaba miniszter Miniszterelnöki Hivatal,
* Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
* Varga István miniszter Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,
* Varga Zoltán miniszter Önkormányzati Minisztérium,
* Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium,
* Dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,
* Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt,
* Dr. Bognár László CSc rektor főiskolai tanár Dunaújvárosi Főiskola.

A plenáris ülés és a szekciók előadásainak és témaköreinek kialakítását a 17 fős nemzetközi Tudományos Bizottság segítette.

A konferenciát Dr. Kadocsa László általános és tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, és röviden bemutatta a főiskola oktatási és kutatási tevékenységét. Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere Dr. Kálmán András köszöntötte a konferencia résztvevőit, felidézte a város kialakulásának főbb történelmi szakaszait és hangsúlyozta a Duna szerepét a város múltja és jövője szempontjából. Ezt követően a plenáris ülés előadásait hallgatták meg a résztvevők. A konferencia első napja kizárólag a plenáris előadásokból állt, melyeket követően lehetőség nyílt a szakmai-tudományos vitákra is. A délelőtti előadások átfogó tájékoztatást nyújtottak a Duna komplex fejlesztésének szerepéről az Európai területi kohézió folyamatában, bemutatták a Duna, mint kiemelt térség megjelenését a magyar területfejlesztésben, vázolták a Duna menti országok együttműködési lehetőségeit és formáit, és bemutatták a magyar vízi közlekedésfejlesztési koncepció tervezetét. Az előadók értékes információkkal látták el a hallgatóságot, tájékoztatást adtak a lezárult, illetve a jelenleg folyamatban lévő, és a Dunával kapcsolatos magyar és nemzetközi projektek, az ágazati tervezőmunka részeredményeiről, a koordinációs lehetőségeiről. A délutáni plenáris előadások fejlesztésorientáltak voltak, bemutatták a Duna térség regionális fejlesztési lehetőségeit, bemutatták az M8-as autópálya várható terület- és gazdaságfejlesztő hatásait - különös tekintettel a közelmúltban megépített dunaújvárosi Pentele-híd csomóponti régióképző hatására - a magyar logisztikai fejlesztési stratégia-tervezetét, és a turisztikai intézményrendszer desztináció menedzsment-szemléletű fejlesztési elképzelését Magyarországon.

A plenáris ülés tudományos szakelőadói voltak:

* Dr. Veres Lajos intézetigazgató főiskolai tanár a Dunaújvárosi Főiskola részéről;
* Dr. Cs. Pavisa Anna főosztályvezető helyettes a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről;
* Mányai Roland főosztályvezető az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai, Stratégiai és Kiemelt Program Osztálya részéről;
* Dr. Csaba Attila címzetes egyetemi docens a Közlekedési Minisztérium főtanácsadója;
* Dr. Rechnitzer János rektorhelyettes egyetemi tanár, a Szechenyi István Egyetem részéről;
* Dr. Szegvári Péter Stratégiai Igazgató a Regionális Fejlesztési Holding részéről;
* Dr. Vörös Attila  a Közlekedéstudományi Intézet tudományos igazgatója;
* Dr. Doór Zoltán a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke és
* Vig Tamás a Magyar Turizmus Zrt. Turizmus Desztináció Menedzsment koordinátora.

A két évente megrendezésre kerülő Duna-Térségi Kohéziós Konferencián hazai, osztrák, román és szerb szakemberek tanácskoztak. A konferencián résztvevő előadók egyetértettek abban, hogy a Duna-menti államok fontos szocioökonómia potenciállal rendelkeznek. A Dunaújvárosi Főiskola és az együttműködő szakmai szervezetek élen járnak a szakmai programok megfogalmazásában és az együttműködés kialakításában. A szakmai-tudományos tanácskozás hozzájárult ahhoz, hogy a Duna-menti államok olyan komplex, átfogó együttműködési stratégiát dolgozzanak ki, amely alkalmas innovatív fejlesztési projektek megvalósítására.

Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem rektor helyettese a plenáris ülésen jelentette be a Duna Kutató és Információs Központ megalakítását. Az alapítók egy virtuálisan működő kutatói adatbázist hoznak létre, amely olyan tudományos kutatások és eredmények publikálására ad lehetőséget, amelyek segítséget nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságok részére a Duna-stratégia kidolgozásához. A kutató központ alapítói a Dunaújvárosi Főiskola, a győri Széchenyi István Egyetem, az MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, a Közlekedéstudományi Intézet, az MTA Hidrobiológiai Kutatóintézet, Debrecen és a Területfejlesztési Tudományos Egyesület, Gödöllő.

A Duna Kutató és Információs Központ nem klasszikus akadémiai intézmény lesz, hanem egy virtuális hálózatként működő interregionális, Duna-térségi kutatói adatbázis, amelyet a jövőben a Dunaújvárosi Főiskola menedzsel. Az alapítók által létrehozott Tudományos Tanács határozza meg a tematikus struktúrát, amely alapján egyedülálló metaadatbázist hoznak létre. Az adatbázis egy része elérhető lesz a felhasználók számára, és a portálnak interaktív funkciói is lesznek, amely alkalmat ad majd a szakmai diskurzusra. Annak érdekében, hogy a témával foglalkozó kutatóknak és hallgatóknak lehetőséget teremtsenek a komolyabb szakmai elmélyülésre, publikálási lehetőséget biztosítanak számukra. A hálózathoz csatlakozó intézmények hallgatói is elhelyezhetik saját kutatási eredményeiket, szakdolgozataikat és szakmai anyagaikat, valamint bekapcsolódhatnak az online eszmecserébe.

A plenáris ülés előadói vázolták a Duna komplex fejlesztésének lehetőségét az európai területi kohézió folyamatában, és hangsúlyozták, hogy a Duna kihasználtsága jelenleg alulértékelt, a magyar szakaszon az áruszállítások csupán mintegy 4%-át hordozza, logisztikai kihasználtsága pedig 10% alatti.

A konferencia második napja szekció ülésekkel folytatódott. Párhuzamosan öt szekció működött, egyenként 8-10 előadással.

1. szekció az interregionális kapcsolatok témakörét fogta át. A szekciót Dr. Süli-Zakar István DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék részéről vezette. Rendkívül színvonalas és nagyívű előadások hangzottak el a Debrecen-Nagyvárad eurometropolisz nemzetközi fejlesztési koncepciójáról: a Donauregionen Interreg III/B. európai uniós projekt eredményeiről és tapasztalatairól, az Osztrák-Magyar határmenti interregionális együttműködés tapasztalatairól; A vonatkozó tudományos kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján konkrét javaslatok is megfogalmazódtak a területi tőke,  mint endogén forrás értelmezésére, leírására és értékelésére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi kohézió leghatékonyabb területi szintje a kistérség lehet. A határokon átívelő és a Dunán átívelő interregionális együttműködések fejlesztési térségeit, akcióterületeit éppen ezért két vagy több kistérségből célszerű megalkotni.
2. szekció a logisztika és közlekedés témaköreiben nyújtott tudományos vita lehetőséget. A szekció levezető elnöke Dr. Berényi János CSc, tudományos tanácsadó volt a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. részéről. Az elhangzott előadások vázolták a Duna lehetőségeit a komplex közlekedés - logisztikai láncok kialakításában. Bemutatták a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő interregionális logisztikai szerepét; az európai logisztikai hálózat jelentőségét és abban a szerbiai térség felértékelődését. A folyami hajózás fejlesztési koncepció tervezete valamint a fenntartható mobilitás kutatása; valamint a Duna menti közlekedési hálózatok környezettudatos fejlesztésének követelményeinek bemutatása, felhívták a figyelmet a tervezők és fejlesztők számára a közösségi tervezés és a fenntarthatóság újszerű követelményeire. A II. szekció ajánlásai voltak:

*  A Duna, mint a VII. sz. Helsinki szállítási folyosó rendkívül jó közlekedés-földrajzi potenciállal rendelkezik a Duna-Majna-Rajna csatornával együtt, mivel a globális- és belső európai szállítások egyik legfontosabb tengelye, és egyben egy igen jó adottságú összekötést kínál az Északi tengeri és Fekete tengeri kikötők felé. Hajózhatósági szempontból ugyanakkor pont a magyar szakasz az, ahol különféle, nem szakmai indokok miatt nem történt meg a megbízható 2,5 méter mélységű hajózó út biztosítása.
*  Szakmai meggyőződésünk az, hogy ezt, hasonlóan a felső és alsó Duna szakaszokhoz hasonlóan az össz-környezeti szempontok figyelembevételével műszakilag megnyugtató módon duzzasztással is elő kell segíteni  a biztonságos hajózás műszaki feltételeinek kialakítását.
* A Budapesti agglomeráció közlekedése már több mint egy évtizede az állandó zsúfoltságtól szenved, aminek fő okait a közúti infrastruktúra és a közösségi közlekedés szolgáltatásainak alacsony színvonalában kell keresni. A helyzet javítása több évtizedes rendkívül nagy anyagi ráfordítást igénylő fejlesztésekkel lehet orvosolni. Ugyanakkor az agglomeráció egyik fő közlekedési tengelyében ott van egy majdhogynem üres folyosó, a Duna, ami kiválóan alkalmas az É-D-i forgalom lebonyolítására. A Szekció álláspontja az, hogy ennek kihasználása egy attraktív vízi személyközlekedési rendszer megteremtésével jó költséghaszon paraméterű megoldás, ami viszonylag rövid idő alatt létrehozható.
* A Duna menti magyar-szerb határ térségi logisztikai együttműködést és fejlesztéseket a mainál szervezettebbé és intenzívebbé kell tenni. Ezt indokolja a határ két oldalán megindult ezirányú fejlesztések összehangolásának szükségessége (Szabadka-Szeged), valamint Szerbia EU-s integrációjának előbb-utóbbi bekövetkezése. Addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a magyar oldal már az EU integráns része, ahol már rendelkezésre áll egy jó adottságú trimodális logisztikai központ (Baja).

3. szekció a társadalmi-gazdasági folyamatokat tekintette át az európai Duna térségben. A szekciót Dr. Novoszáth Péter CSc, főiskolai docens vezette a Dunaújvárosi Főiskola, Közgazdaságtudományi Intézete részéről. A szekcióban elhangzott előadások rendkívül változatos módon különböző szakmai és tudományos területeket érintettek. Nagy hangsúlyt kapott az oktatás szerepe nemzetközi migrációban, a felsőoktatás kiemelt helye a Duna térségben, az e-gazdság, az informatika, az információs társadalom, a foglalkoztatás és prurális térségek speciális feladati és fejlesztési lehetőségei mind szerepet kaptak a szekció tudományos vitáiban. A vita eredményeképpen a következő felvetések, javaslatok alakultak ki: 

* A foglalkoztatottak számának csökkenése sokkal kisebb hangsúlyt kap a jelenlegi kormányzati politikában, mint azt jelentőssége miatt érdemelne. A javaslatok szerint azonnali gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, mivel a munkahelyek, vállalkozások megszűnése a költségvetés bevételeinek egyre gyorsuló csökkenéséhez a költségvetési hiány növekedéséhez vezet. Ennek elkerülésére a jelenleginél sokkal hathatósabb és eredményesebb intézkedések szükségesek az üzem bezárások, az elbocsátások csökkentése érdekében. A jelenlegi passzív munkahely megőrző intézkedések helyett aktív kormányzati intervenciókra, eszközökre van szükség a további elbocsátások elkerülése érdekében. Nem optimális megoldás ugyanakkor a külföldi tulajdonú leányvállalatok támogatása a magyar adófizetők pénzéből.
* Különösen aggasztó az agrárium helyzete, munkaerő megtartó képességének alakulása. A gazdasági válságban, Magyarországon alakult a legkedvezőtlenebbül az EU-15-ökhöz viszonyítva az EU támogatások időbeni lehívása és az így beérkezett források is sokszor nem a fenntartható fejlődést hanem az ágazat leépítését szolgálták (pl. cukorgyárak, szőlőültetvények megszüntetése stb.). Az árvíz- és aszálykárok esetében nem elég hatékonyak és eredményesek a prevenciós intézkedések Magyarországon.
* A jelenlegi gazdasági válságból való kitörést lényegesen jobban szolgálnák, a versenyképességet javíthatnák olyan innovatív eljárások gyorsabb elterjesztése, mint például az e-kereskedelem, az értékelemzés vagy a GIS, valamint a cégek működését jelenleg akadályozó értelmetlen bürokrácia és túl bonyolult szabályozások.      
* A felsőoktatásban a hazai intézmények piaci versenyképességét kellene javítani, hogy minél több hallgatót tudjanak vonzani külföldről és nem a külföldi intézmények piaci pozícióit kellene erősíteni a magyar adófizetők pénzéből.   

4. szekció a terület és településfejlesztés témaköréhez kapcsolódó előadásokat vitatta meg. A szekció levezető elnöke Dr. Korompai Attila CSc. tanszékvezető egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem részéről. Bemutatásra került a Duna menti térség fejlődési potenciáljának elemzése alapján kialakított 4 térségtípus: a fejlett dinamikus térségek; a fejlett relatíve hanyatló térségek; az elmaradott, de relatíve dinamikusan fejlődő térségek; és az elmaradt hanyatló térségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fejlesztési stratégiákat és programokat ezekre a pozíciókra épített, differenciált forgatókönyvekben célszerű kidolgozni. A policentrikus településhálózatokban kiemelt jelentősége van a pólusoknak, a pólusprogramoknak. Kiemelésre került az egyetemek és tudásközpontok meghatározó szerepe és jövőbeni szerepük erősítésének szükségessége, a humánerőforrások tovagyűrűző és hosszútávú multiplikatív hatásaira alapozva. A Duna menti városok együttműködésének, korábbi tapasztalatai azt mutatták, hogy a megvalósított kooperációkból (lásd DonauHansa projekt) kínált lehetőségekkel főként a kisebb városok éltek. Az empirikus és szociológiai kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a városok jövőformálásában nagy szerepe van az értelmiségnek, a helyi vállalkozásoknak, és a városrégiókon belüli a városi együttműködéseknek. A Bécs-Pozsony-Budapest térségben növekvő szerepe van az egyetemi bázisok, innovatív iparok fejlesztésének, a kultúrának és Budapest újrapozícionálásának.
5. szekció a turizmushoz kapcsolódó előadásoknak nyújtott prezentációs és vitalehetőséget. A szekció levezető elnöke Dr. Szabó Géza PhD, tanszékvezető, egyetemi docens volt a Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar részéről. Számos előadás mutatta be a legkülönbözőbb Duna menti térségekben az attrakciófejlesztés, a komplex területfejlesztés, a vízi és sportturizmus a borturizmus eredményeit és lehetőségeit. Több előadást mutatott be tudományos kutatási eredményeket az információs rendszerek, a marketingstratégiák területén felhívva  a figyelmet a korszerű kommunikációs rendszerek lehetőségeire és imázs formáló szerepére. Nagy hangsúlyt kapott a védett területek és a turizmus, a Duna-delta esettanulmánya és a hazai tapasztalatok használhatósága. A vita eredményeképpen a résztvevők a következő megállapításokat tették:

* A Duna-völgy sokszínűsége és értékei ellenére turisztikai szempontból kihasználatlan.
* Tekintettel arra, hogy a Duna menti városok és régiók között nagy távolságok jelennek meg a hálózati együttműködésben felértékelődnek az infokommunikációs eszközök, a logikusan és a látogatói igényeket is figyelembe vevő korszerűen felépített internetes portálok.
* Javaslatként fogalmazódott meg az egész Duna, mint "Európai desztináció" európai turisztikai márkanévvé fejlesztése.
* Nem kap elegendő hangsúlyt az a felismerést, hogy a sokféle utazási lehetőségek között a dunai vízi út különleges élményt jelent.
* A Duna mentén számos borvidék és borút található, melynek kínálatát integrálni szükséges a Duna stratégiába.   

A konferencián több mint 100 fő vett részt többségük előadóként is és különféle rendezvények aktív résztvevőjeként. A konferencia eredményei a következőkben foglalhatók össze:

1. Tudományos elemzésekkel, tapasztalatokkal, információkkal és javaslatokkal járult hozzá a Duna térségében folyó európai, nemzeti regionális és települési szintű tervezőmunkához, elősegítette a koordinációt és a Duna stratégia kidolgozását.
2. A konferenciát előkészítő Tudományos Bizottság elgondolásainak megfelelően tág lehetőséget biztosított az előadásokat követő szakmai tudományos tanácskozásra, a vitákra, a megállapítások és javaslatok formálására.
3. A Duna térség lehatárolására vonatkozóan a résztvevők többsége úgy foglalt állást, hogy a tervezéshez, a módszertani megalapozáshoz a NUTS 3 régiók adatbázisára kell építeni.
4. A Magyar Logisztikai Stratégiában kevés szerepet kapott a Duna, mint víziút. Ugyanakkor a szomszédos országokban, Szlovákiában, Romániában, ugyanakkor az utóbbi időben Szerbiában is megkezdődött a Duna logisztikai szempontból történő felértékelődése. Elengedhetetlen a két és több oldalú együttműködések, az integrált együttműködési programok, és a logisztikai hálózatok tervezése és megvalósítása. A korábban lebonyolított elemző projektek, mint pl. a DONAUREGIONEN megállapította, hogy a Duna menti országokban Ausztriától a Fekete-tengerig nemzeti és regionális szinteken a Duna mint közlekedési folyosó alulértékelt.
5. Az Európai Unió által megfogalmazott követelmények a belvízi hajózás fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelésére vonatkozóan csak úgy teljesíthetőek, ha a vízgazdálkodást, partvédelmet, és ökológiai szempontokat is integráló kisebb műszaki beavatkozásokon túl, a Duna célszerűen kiválasztott pontjain duzzasztóművek is létesülnek.
6. Bejelentésre került a Duna Kutató és Információs Központ, mint virtuálisan működő kutatóközpont létrehozása.
7. A résztvevők megerősítették a DUNA-TÉRSÉGI KOHÉZIÓ Interregionális Tudományos Konferencia hagyományteremtő gondolatát és két évente történő megrendezésének szükségességét. Javasolták, hogy a közbenső időszakban egy-egy tudományterületen kerüljön sor workshopok megtartására, a Dunával kapcsolatos különböző hazai és nemzetközi projektek közötti koordináció elősegítésére.

Dunaújváros, 2009. július 3.

Dr. Veres Lajos
A Konferencia Szervező és Tudományos Tanácsa nevében