Középületeink szerepéről döntöttek PDF Nyomtatás E-mail

Hagyománya volt (és van ma is) Dunaújvárosban a középületek "fazonigazításának", ami megnyilvánul(t) a hasznosítás igény szerinti módosításában és az épület kisebb nagyobb mértékű felújításában, átalakításában is. Vélhetően kevesen emlékeznek arra, hogy a Rosti Pál középiskola épülete a városi, míg a Május 1. utca két lakóháza pedig a járási tanács otthona volt egykor. A Csillagház (irodaház) szálloda volt, a bíróság helyén a városi és járási pártapparátusok működtek. Óvodák megszűnése adott helyet az Egészségmegőrzési Központnak, a Civil Háznak, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza próbatermének, a Jószolgálati Otthon gondozóházának, a városi kamara székházának, a munkaügyi kirendeltségnek, egy felnőttoktatási központnak és egy egészségháznak. Bölcsődei épület alakult át kápolnává és lelkészi hivatallá a Kertvárosban, bölcsőde volt előzőleg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat székhelye valamint egy tanműhely a Béke városrészben. Egykori munkásszállók helyén ma ipari üzem (momert), idősek napközi otthona, fitnesz-sportcentrum működik, de vasműs könyvtár majd a város központi fogászata is helyet kapott több éven át a Klub Hotel mai konferencia-szárnyában. Metamorfózison ment keresztül némelyik iskolaépület is. A Szilágyi Erzsébet Általános Iskola egyik feléből  szakközépiskola lett, a kertvárosi József Attila Általános Iskolát pedig középiskolai kollégiummá építették át.

Az utóbbi funkcióváltás felkínálta a lehetőséget arra, hogy Dunaújváros döntéshozó testülete átszervezze a város középiskolai kollégiumi hálózatát, ami ezen írásunk egyik témája, míg a másik a Vasmű úti rendelőintézet jövőjéről szóló önkormányzati döntés.
Nem lesznek önálló kollégiumok

Dunaújvárosban három középiskolai kollégium működik, három szakközépiskolához (Hild, Lorántffy, Rudas) kapcsoltan. Történetünk előzményéhez tartozik, hogy a Hild József szakközépiskola Dózsa György úti kollégiumi épületét átengedte az önkormányzat a Dunaújvárosi Főiskolának, mert így mód nyílt a három egymás melletti kollégiumi épület (közülük kettő korábban is főiskolai kollégium volt) összehangolt felújítására. A Hild kollégium lakóit átmenetileg a Dunaferr szállón bérelt szobákban helyezték el. Mindeközben a város önkormányzata (elnyert pályázati támogatással) átalakíttatta a megszüntetett kertvárosi általános iskola épületét 96 férőhelyes korszerű kollégiummá, amely 2009. szeptemberében nyílt meg.

Még 2008-ban, a kertvárosi kollégium-kialakítás időszakában fogalmazódott meg az, hogy össze kellene vonni Dunaújváros középiskolai kollégiumait egy szervezeti egységbe önálló költségvetési intézményként.

A három kollégium együtt 546 diákot tud befogadni (Hild 96, Lorántffy 220, Rudas 230). Ez előző évben 456 középiskolás vette igénybe a város kollégiumait, közülük 62 volt valamelyik alapítványi iskola tanulója, a többiek az önkormányzat valamelyik középiskolájában tanultak.

A tervezett átszervezés eredményeként közoktatási intézményként létrejönne a Dunaújvárosi Középiskolák Kollégiuma. Az új kollégium jogutódja lesz a korábban tagintézményként működő kollégiumnak, kollégiumoknak. A tervezet (a kollégiumok leválása "anyaiskolájukról") érvek és ellenérvek sokaságát hozta felszínre mind a szakemberek körében, mind az átszervezéssel érintett középiskolák nevelő testületei, szülői közösségei, diákönkormányzatai körében.

Az átszervezés melletti legfontosabb érvek az alábbiak voltak: A dunaújvárosi kollégiumi integrációs törekvés egybeesik az országos törekvésekkel és az európai uniós trendekkel. A közös irányítású kollégiumban könnyebben valósítható meg az egységes pedagógiai szemlélet és nem utolsó sorban az ellátási feltételrendszer, azaz a kollégiumi ellátásban részesülők közel azonos színvonalú kiszolgálása. A szegregációs folyamatok jobban kezelhetők, azaz a különböző iskolatípusokba járó tanulók kollégiumi szétválasztása kevésbé történik meg.

A hátrányok számosabbak és fajsúlyosabbak: Mindhárom iskola az elmúlt évtizedekben kialakította sajátos hagyományrendszerét, oktatási, pedagógiai módszereit, amely jól illeszkedik a hozzájuk tartozó tanulók életkori, illetőleg iskolatípus szerinti sajátosságaihoz. Az iskolával szorosan együttműködő kollégiumok az elmúlt évek gazdasági szűkössége miatt úgy kerültek kialakításra, hogy a két intézmény - kollégium és iskola - egymás tárgyi eszközeit, személyi feltételrendszerét használják, ezzel is növelve az eszközök- és pedagógusok munkájának hatékonyságát. Az iskolák tantermei a délelőtti órákban leterheltek, egyes foglalkozásokra csak a kollégiumi helyiségek igénybevétele nyújt lehetőséget. Délutánonként a helyzet fordított, a kollégiumi programok közül számos az iskolai infrastruktúra (tantermek, könyvtár tornaterem, sportpályák stb.) használatával oldható meg. Az önállóan működő kollégiumi hálózat esetén pótolni kellene infrastruktúra elemeket. Az intézményközpont az új kertvárosi kollégiumban lenne, míg a Lorántffy és a Rudas kollégiumok tagintézménnyé válnának. Szükség lenne végül az önálló kollégiumi intézménynél új felső- és gazdasági vezető, főkönyvelő alkalmazására is. A szervezeti átalakítás évében (idén) a többletköltség 4,2 millió forint lenne, ha csak az új Hild kollégium válna önálló intézménnyé és 36,8 millió forint akkor, ha az önálló kollégium tagintézménye lenne a Lorántffy és a Rudas diákotthona is. A következő években az önkormányzatot terhelő többletköltség évi tízmillió forint körül alakulna.

Évekkel ezelőtt (2003-ban) egyszer már felvetődött a kollégiumok leválasztása az anyaiskolájukról. Akkor az oktatási bizottság (a jegyzőkönyv tanúsága szerint) így foglalt állást:

- A szakértői vélemények, az oktatási iroda által előkészített összehasonlító táblázatokra és elemzési szempontokra beküldött intézményi beszámolók, valamint az iskolák és kollégiumok nevelőtestületének állásfoglalása alapján az oktatási bizottság megállapítja, hogy a kollégiumok szakmailag és gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve a jelenlegi helyzetben eredményesebben működnek az iskolákkal való szerves egységben, többcélú intézményként.

A bizottság a Lorántffy Zsuzsanna és a Rudas iskola és kollégium esetében hosszú távon is egyértelműen a jelenlegi rendszerben látja legjobban megoldottnak az iskola és kollégiumi célok megvalósítását.

A Hild kollégium esetleges önállósodására vonatkozó kérdés tárgyalására abban az esetben kíván visszatérni a bizottság, ha a volt József Attila Általános Iskola kollégiummá alakítása megvalósul, és belátható időn belül az a Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium használatába kerül.

Most a közgyűlés elé terjesztett javaslat két döntési alternatívát kínált. Az egyik változat szerint csak a Hild kollégium válna önálló intézménnyé, a másik két kollégium továbbra is a Lorántffy illetve a Rudas szakközépiskolákhoz tartozna. A másik változat szerint mindhárom kollégium egy új önkormányzati intézményt alkothatna.

A város közgyűlése 2009. március 12.-i ülésén a két előterjesztett alternatíva egyikét sem támogatta, így a középiskolai kollégiumi hálózat Dunaújvárosban olyan marad, amilyen volt, azzal az eltéréssel, hogy a Hild József szakközépiskola új, modern kollégiuma (a korábbi Dózsa György úti épület helyett) a Kertvárosban működik.
Rendelőintézet marad a jövőben is

A Vasmű úti (időközben műemlékké nyilvánított) rendelőintézet a városépítés kezdetétől a gyógyítás szolgálatában állt. Jövőbeni sorsa három éve vált bizonytalanná, mert kezelője, a Szent Pantaleon Kórház - működési költségeit csökkentendő - lemondott az épület kezelői jogáról, a kórház által működtetett szakrendelések többségét a kórház főépületébe kívánta  költöztetni, ott járóbeteg centrumot kialakítva. Mint ismeretes, a Szórád Márton úti II-es rendelőintézetet fél évtizede értékesítette az önkormányzat, azóta ott csupán helyiségeket bérel szakrendelések üzemeltetése céljából a kórház.

A Vasmű úti rendelőintézetben működik a kórház számos szakrendelése, a kórház (Saninvest Kft. által működtetett) gyógyszertára, négy háziorvosi, öt fogászati rendelő és a fogászati röntgen. Különálló szekció az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeletek szekciója és külön bejárattal is rendelkező épületrész a volt mentőállomás a hozzá tartozó garázsokkal. Utóbbiak együttes alapterülete 170 négyzetméter, a főépületé 4660 négyzetméter.

A patinás rendelőintézet jövőjét körüllengő bizonytalanságot lezárni igyekezett a közgyűlés 2009. április 12. ülésén meghozott közgyűlési döntés, amelyben a képviselők egyhangúlag kinyilvánították, hogy a város a jövőben különösen egészségügyi, szociális alapellátási és szakellátási, emellett kereskedelmi szolgáltató központként kívánja működtetni a rendelőintézet épületét. Új hasznosítási konstrukció keretében, hiszen az épület felújításra szorul, ahhoz magántőke és pályázati források bevonásának feltételeit is biztosítani kell. A kereskedelem fogalomkörébe tartozik gyógyászati segédeszközök, értékesítése de például büfé üzemeltetése is. A három éve hozott (akkor a kórház által szorgalmazott) közgyűlési határozatot, miszerint a járóbeteg szakrendeléseknek a kórházba kell költözniük, most hatályon kívül helyezte a testület. Abban is döntött a közgyűlés, hogy a kórháztól a DVG Zrt. veszi át a Vasmű úti rendelőintézet vagyonkezelői teendőit, az önkormányzat pedig  közbeszerzési pályázatot hirdet az épület hasznosítására, ami magántőke bevonását célozza meg.

Esély van tehát arra, hogy magántőke és pályázati forrás "beforgatásával" megújulhasson a régi műemlék épület, otthont adva színvonalas, főként egészségügyi szolgáltatásoknak, egyúttal minél több szakrendelést is befogadva. A koncepcióváltás azt is eredményezheti, hogy a Szórád Márton úti rendelőintézetben működő, vagy éppen oda átköltöztetett szakrendelések közül egyre több fog a át-, vagy visszatelepülni a kórház közelébe, markánsabbá téve a város egészségügyi centrumát, ami a betegek szempontjából is előnyös, hiszen a kórház, a hétvégi és éjszakai ügyelet, a szakrendelők, a gyógyszertárak többsége pár lépés távolságra helyezkednek el egymástól.

Cs. Gy.