Javasolt TINA-útvonal PDF Nyomtatás E-mail

Noha szerepel a dunaújvárosi Duna-híd a kormány 10 éves autópálya-programjában, továbbra is sok a nyitott kérdés a hídhoz kapcsolódó utak tekintetében. Az is új fejlemény, hogy a kormány a közútfejlesztési program nagymértékű gyorsításáról határozott a közelmúltban. Mindezek miatt időszerűvé vált az M8 Kerekasztal néven létrehozott, az M8-as út mielőbbi kiépítéséért küzdő lobbi-szervezet munkájának intenzívebbé tétele.

Ennek jegyében tartotta meg Szolnokon soron következő (2000 áprilisi) ülését az M8 Kerekasztal Megyei Közgyűlési Elnökök Klubja Búsi Lajos országgyűlési képviselő, megyei közgyűlési elnök vezetésével. Megyénket Fertő László, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Dunaújvárost Rohonczí Sándor, az M8 Kerekasztal ügyvezető alelnöke képviselte.

Az Országos Területrendezési Tervben az M8-as út 2030-ig megépítendő gyorsforgalmi útként szerepel Rábafüzes - Ajka - Veszprém - Dunaújváros - Kecskemét - Szolnok - Eger tengely-ként. Búsi Lajos arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdu-Bihar és Pest megyék összefogásával elkészült a Budapest - Szolnok - Karcag - Püspökladány - Ártánd (-Nagyvárad) között gyorsforgalmi útkapcsolatot jelentő M4-es autópálya megvalósíthatósági tanulmánya. Ennek a tervezett útnak a Szolnok - Ártánd közötti szakasza nemcsak kapcsolódik a tervezett M8-as úthoz, hanem azzal kiegészülve igen fontos kelet-nyugati közlekedési tengelyt hoz létre az ország közepén a két határátkelőhely, Rábafüzes és Ártánd között.

Három dunántúli megye, Vas, Veszprém és Fejér a Rábafüzes és Székesfehérvár közötti 8-as főút autóúttá fejlesztését és Veszprém - Dunaújváros közötti új szakaszának kiépítését szeretné elérni. Ennek érdekében az említett megyék Térségi Fejlesztési Tanácsot hoztak létre, amely március 29-én Szentgotthárdon tartotta legutóbbi ülését. Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke erről a tanácskozásról az alábbi fontos információkat mondta el Szolnokon.

Míg a kilencvenes évek elején Ausztria azt az álláspontot képviselte, hogy keleti irányban egyetlen nagykapacitású útkapcsolatot tart fontosnak (Bécs - Hegyeshalom - Budapest), addig most a Szentgotthárdra meghívott osztrák tartományi vezetők (Burgenland Steiermark) arról az új fejleményről számoltak be, hogy az osztrák A2-es autópályáról Gráznál gyorsforgalmi útleágazást terveznek az onnan 32 kilométerre levő Rábafüzes határátkelőhelyig. Ez az osztrák álláspont-változás szükségessé teszi a 8-as út minél gyorsabb ütemű fejlesztését, a tervezett M8-as út mielőbbi kiépítését, hiszen az osztrák fejlesztés eredményeként jelentős forgalom-növekedés prognosztizálható.

Már az M8 Kerekasztal március 6-án Dunaújvárosban tartott elnökségi ülésén született állásfoglalás is rögzítette, a szendgotthárdi és a szolnoki tanácskozás pedig megerősítette, hogy a kijelölendő új TINA- (Transport Infrastructura Needs Assesment = nemzetközi folyosókat összekötő utak az EU csatlakozásra váró országokban) tengelyek közé sorolja be a KHVM a Rábafüzes - Veszprém - Dunaújváros - Szolnok - Ártánd útvonalat is. Ha ugyanis ez a fontos út TINA tengellyé válik, megvalósítási projektje eséllyel pályázhat Európai Uniós támogatásra is.

Abban nem született állásfoglalás, hogy Bács-Kiskun, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdu-Bihar megyék csatlakozzanak-e a dunántúli megyék által létrehozott Térségi Fejlesztési Tanácshoz, vagy más módon teremtsék meg az együttműködés alapjait. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy nagyléptékű közös cél fogalmazódott meg, amelyért az összes érintett megyének érdemes együtt, egymást erősítve munkálkodnia.

Fertő László Fejér megye bemutatása mellett kitért arra, hogy a megyei területfejlesztési tanácsnak még nincs kiforrott álláspontja az M8-as út megyei nyomvonal szakaszát illetően. Létezik egy északi változat, amely részt vehetne a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti forgalom lebonyolításában és egy déli változat, amely a megye déli, hátrányos helyzetű térségeit (Enying és Sárbogárd kistérsége) tárná fel. Rohonczi Sándor ezzel kapcsolatosan idézte az M8 Kerekasztal elnökségének azon állásfoglalását, amely kezdeményezi a KHVM-nél a dunaújvárosi Duna-híd helyszínének véglegesítéséhez kapcsolódóan egy gyorsított komplex vizsgálat elvégzését, hogy a továbbiakban már ne legyen vitatható a helyszín kérdése. Ebbe a vizsgálatba az elnökség kéri bevonni Dunaújváros Megyei Jogú Város illetékes testületeit és a Dunaferr vezetőit. A dunaújvárosi Duna-híd helyéről megyei jogú városunk közgyűlése 1994. február 8-án már döntött a 12/1994 számú közgyűlési határozattal. E döntést más érdekek megjelenítői kezdték vitatni, ami szükségessé teszi a kérdés mielőbbi, megnyugtató lezárását, amiben partner lesz a KHVM, ígérte a szolnoki tanácskozáson részt vevő képviselője, Regős Szilveszter főosztályvezető.

Az M8 Kerekasztal elnöksége március 6-i dunaújvárosi ülésén – amelyen jelen volt dr. Enyedi György, az MTA alelnöke is – megfogalmazódott, hogy szükség lenne tudományos színvonalú helyzetelemzésre és kutatásra, amely mértékadó választ adhat arra, hogy az egybefüggő (Rábafüzestől Ártándig terjedő) M8 és M4-es gyorsforgalmi folyosó milyen területfejlesztő hatásokat gerjeszt. Erre az igényre reagálva az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója, Rechnitzer János professzor, intézetigazgató elkészítette azt a javasolt kutatási programot, amely egzakt választ ad a kérdéskör egészére, még arra is kitérve, hogy milyen tanulságok vonhatók le a Déli Autópályának nevezett folyosófejlesztési koncepció eredménytelenségéről, milyen hazai és nemzetközi területfejlesztési források állhatnak rendelkezésre, illetve vonhatók be a vázolt programrégió megvalósításába. Rechnitzer professzor Szolnokon röviden vázolta a tervezett kutatási program főbb elemeit. A célzott kutatás időigénye 4 hónap, költsége ÁFA nélkül 6 millió forint, ami hét megye között lenne megosztható. Az elvi egyetértés mellett arról nem született döntés Szolnokon, hogy melyik megye milyen elkötelezettséget vállal e kutatási program mielőbbi elindíthatósága érdekében. Ez ugyanis a részt vevők többsége esetében további egyeztetéseket igényel még az érintett megyék területfejlesztési tanácsaival.

Csongor György