Szolnoki konferenica PDF Nyomtatás E-mail

“A közlekedéspolitika szerepe az ország területi fejlesztésében” címmel a Hazai Térségfejlesztő Kft. országos szakmai-tudományos konferenciát rendezett Szolnokon a 2000 áprilisában a hazai közlekedés helyzetéről, hosszabb távú koncepciójáról, különös tekintettel az ágazati, a regionális és a kistérségi szempontokra. A konferencia célja volt felhívni a figyelmet az Európai Unióhoz való csatlakozással járó rövid és hosszabb távú követelményekre, feladatokra. Emellett a konferencia fórumot teremtett az ágazati, regionális és helyi közlekedésfejlesztési elképzelések megvitatására.

A rendezvény fővédnökei Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, dr. Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Sinóros Szabó Botond, az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója, dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára és dr. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója voltak. A konferencia nyolc védnöke között szerepelt a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület is más rangos szervezetekkel együtt.

A konferencián elhangzott húszegynéhány előadás egyikének szerzője és előadója a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt. rérszéről Németh István volt , aki “Közép-Dunántúl kistérségeinek közlekedési helyzete” címmel mutatta be a konferencián térségünk közlekedési gondjait és lehetőségeit.

Hazatérte után arra kértük Németh Istvánt, foglalja össze a 7közlapnak, hogy mit tárt a konferencia hallgatósága elé és milyen volt előadásának fogadtatása?

-- A rendező cég felkért arra, hogy mutassam be Dunaújváros és környékének közlekedési helyzetét és annak visszásságait, kitérve arra is, hogy a HÍD Egyesület milyen erőfeszítéseket tett az M6-os, M8-as urak és a Duna-híd mielőbbi megvalósulásáért. A kérésnek eleget téve megpróbáltam érzékeltetni, hogy milyen fontos szerepe van egy hídnak a térségek együttműködésében, hiszen a híd a kapcsolat, amely nem elválasztja az embereket, mint a Duna, hanem összeköti, ezáltal a gazdasági, a turisztikai, a kulturális és egyébirányú fejlődés fellendítője.

Az előadó rámutatott arra is, hogy a 6-os 62-es út, a kisrégióban levő alsóbbrendű utak a települések egymás közötti kapcsolatát szolgálják, de jellemzőek a kapcsolati hiányok. Még ma is vannak “zsák-települések” ahonnan nem vezet tovább út, emiatt felesleges kerülőket kell tenniük a fuvarozóknak. Térségi pozitív példaként mutatta be a 90-es években a Mezőfalva és Nagykarácsony között épített utat, negatív példaként a Baracs Nagyvenyim Mélykút Perkáta, az Adony és Iváncsa, a Besnyő és Ercsi közötti hiányzó összeköttetéseket.

-- Bemutattam azt a kerékpárút-hálózatra kiírt tender alapján elkészült pályázati anyagot, amelyet az "Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Alapítvány finanszírozott és amely szerint lehetőség volna arra, hogy pályázati támogatásokkal Dunaföldvártól Iváncsáig a Duna mellett szép természeti környezetben végigvezethető lenne egy kerékpáros közlekedési folyosó. Hiába van Dunaújvárosban jól kiépített kerékpárút-hálózat, annak máig hiányzik a térségi folytatása.

Vázolta Németh István Dunaújváros vízi közlekedésben betöltött szerepét, a kikötő országos viszonylatban kiemelkedő forgalmát, kapacitásának bővíthetőségét, jó közúti és vasúti kapcsolatát arra is kitérve, hogy az Európai Unió szorgalmazza a vasúti és a vízi szállítás fejlesztését azok környezetbarát volta (fajlagosan kisebb energiafelhasználás) miatt.

-- Azt is megemlítettem, hogy Dunaújváros mellett Kisapostagon a reptér kapacitása megfelelő. Ha egy fel- és leszállópálya kiépíthetővé válna, mert az erre irányuló igények ezt kikövetelnék, akkor a légi közlekedés is szervesen bekapcsolódhatna a város gazdasági életébe. A közlekedési anomáliákra rámutatva vázoltam, hogy a város iparvállalatai, élükön a Dunaferr vállalatcsoporttal, a Ferrobeton Rt.-vel, a papírgyárral olyan nagy árutömeget fuvaroztatnak ide és szállíttatnak el, ami országosan egyedülálló. Ennek az árutömegnek tekintélyes része tesz kerülő utat, mert Dunaújvárosnál nem vezet át híd a Dunán. A MÁV Rt. konferencián részt vevő munkatársa megerősítette az ide koncentrálódó óriási áruforgalomra vonatkozó állításomat. Többen hangoztatták, hogy Dunaújvárosnak tényleg jogos az az igénye, hogy a település határában megépüljön egy új Duna-híd és alátámasztották a dunaföldvári hídnak a terhelhetősége, a műszaki megoldása, a várható felújítással együtt járó problémák mekkora káoszt fognak jelenteni attól kezdve, hogy elkezdődik a híd korszerűsítése. Az is elhangzott, hogy a felújított földvári híd sem lesz olyan kapocs a Duna két partja között, amely nagymennyiségű árufuvarozásra és a növekvő személygépkocsi-forgalomra alkalmas átbocsátóképességet jelentene.

Kiemelte Németh István a KHVM Közlekedési Irodája vezetőjének “Magyarország közlekedési koncepciója, különös tekintettel az Alföldet érintő autópályák építésére” című előadásának a javasolt TINA útvonalakkal (Transport Infrastructura Needs Assement – nemzetközi folyosókat összekötő utak az EU csatlakozásra váró országokban) kapcsolatos részét.