Konferencia megfelelő időpontban PDF Nyomtatás E-mail

Balsay István a Széchenyi Tervbe foglalt terület- és közlekedésfejlesztésről tart előadást a május 14-ei, HÍD Egyesület által szervezett TINA Konferencián. Nem véletlen: az országgyűlés területfejlesztési bizottságának az elnöke (korábban ezt a területet is felügyelte a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként). Mindemellett az M8-Kerekasztal elnöke, elsőként e szervezet tevékenységével kapcsolatban kérdeztük.

– Az M8-Kerekasztal dunaújvárosi kezdeményezésre alakult 1998-ban, határozza meg, most mit tart e szervezet fő céljának?

– Az M8-Kerekasztal célja, hogy az országos rendezési tervvel megegyezően olyan térségfejlesztési programot dolgozzunk ki és támogassunk, amely enyhíti a közlekedési hálózat Budapest-centrikusságát, hozzájárul a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához, a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti kapcsolatok erősödéséhez, az innováció térbeli terjedéséhez, valamint támogatja az EU-csatlakozás folyamatát. Az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban megalakulásakor az a gondolat vezetett bennünket, hogy az érintett hét megye részvételével olyan lobbyszervezetet hozzunk létre, amely munkájába bekapcsolódnak a céljainkat magukénak érző társaságok, egyesületek, térségfejlesztési tanácsok.

– Miért tartotta fontosnak, hogy az M8-Kerekasztal is a TINA Konferencia rendezői között legyen?

– Éppen időben szerveződik a konferencia, lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozókat információkkal lássa el. Készül az országos rendezési terv, zajlik a területfejlesztési koncepció felülvizsgálata, tartanak az uniós tárgyalások: az az érdekünk, hogy ezek a döntéseket összehangoltan szülessenek meg. Emellett szervesen illeszkedjenek az ország és nemzetépítő programba, elfogadják, fontosnak tartsák a régiók, megyék, települések, vállalkozók, és minden itt élő polgár.

A 8-as főút, a dunaújvárosi Duna-híd, a 4-es út által meghatározott útvonalnak nemzetközi minősítést kell kapnia, a terv több változatban készült el, eszerint kell bekerülnie az országos rendezési tervbe. Azt, hogy a tervezett útvonal része legyen a TINA (Transport Infrastrukture Needs Assesment - nemzetközi folyosókat összekötő utak az EU csatlakozásra váró országokban) hálózatának, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium támogatja. A kormánynak kell ezt határozatában megerősítenie. Ehhez szolgál majd adalékokkal a hétfői konferencia. Az ország százötven kistérsége közül ez az útvonal az egyharmadát érinti. Így nem csak egy út lenne, amely A-t összeköti B-vel. A tervezett útvonalnak fontos szerepe az, hogy a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti különbség ne növekedjen tovább. A megépülő déli autópálya fölött több helyen városhiányos, urbanizációhiányos területen haladna keresztül – például Fejér megye déli része, Vas és Veszprém megye területei, Alföld –, így a hátrányos helyzetű kisrégiók felzárkóztatásához nagyban hozzájárulna. Az is fontos, hogy az útvonal felvételét a TINA hálózatba a kelet-magyarországiak is támogassák, hiszen térségfejlesztő hatása igen erőteljes lesz majd, számukra is létkérdés megépülése. Hasonló hatásokat fejt majd ki Románia, Moldávia esetében. Amennyiben a nemzetközi minősítést megkapja az útvonal, EU támogatásokra, az alapokból nyújtott finanszírozásra számíthatunk.

– Az útvonalnak egyes elemei már léteznek, fejlesztésre szorulnak. Egyes elemei azonban teljesen hiányoznak. Milyen módon lehet megkezdeni a beruházást?

– Az útvonal fejlesztését a kormány felvette programjába, egyes elemei már ebben a ciklusban elindíthatóak. El kell készülnie a tanulmányterveknek, majd a kiviteli terveknek, ezt követően a meglévő nyomvonal korszerűsítésére kell helyezni a hangsúlyt. Az úthálózat tervezéséhez olyan új, svájci modellt alkalmazunk, amely a forgalom elosztását úgy oldja meg, hogy a rendszerben még meg nem épült hidak, nyomvonalak helyezkednek el. Elindult a kétszer két sávos gyorsforgalmi út építése Várpalota és Székesfehérvár között, a megyeszékhelynél az elkerülő szakasz kialakítása. A szekszárdi, dunaföldvári és párkányi híd kivitelezését követően indulhat a dunaújvárosi híd építése. Meg kell említeni: áttervezik a dunaújvárosi híd szerkezetét, hogy hazai kivitelezők, hazai termékek felhasználásával építhessék meg. Ugyanakkor szintén az elsődleges feladatok között van, hogy minél előbb meg kell teremteni az összeköttetést az osztrák A2-es autópályával. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ez a beruházás nagymértékben környezetvédelmi jellegű – Budapest forgalommentesítése következtében –, méghozzá gyorsan megtérülő beruházás. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az Alföldön tájvédelmi területeken halad majd át, ennek megfelelően kell majd tehát kialakítani.

Minden tíz perc megtakarítás, amelyet egy adott település elérése során nyerni lehet, a számítások alapján 0,3-0,5 százalékkal csökkenti a munkanélküliségi rátát, és hatványozottan jelentkezik az ott működő cégek logisztikájában. Hatalmas lökést adna a fejlődésnek az is, ha a megépülő infrastrukturális beruházások nyomán összekapcsolódhatnának a szolnoki, Duna-parti és székesfehérvári logisztikai központok. Dunaújvárosban is kiépülhetnének a vízi szállítás olyan elemei, amelyek a gabona esetében, illetve a vasmű szállításai kapcsán már kialakultak. Hangsúlyozni kell a V0-és vasútvonal távlati terveit is, mely Ukrajnát (ezen keresztül a Távol-Keletet) kötné össze Nyugat-Európával. Ennek a kapcsolódási pontjait is ki kell alakítani a belső gyorsforgalmi gyűrűvel, hogy egymást segítve dolgozhasson a két fuvarozási ág. Az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben jelentős átalakuláson megy majd át a Trianon óta országunkat jellemző sugaras közlekedési rendszer. Ez a beruházás, ez a hatalmas vállalkozás a fejlődés nagyon fontos lehetősége, bíztatni kell mindenkit, hogy aki tehet, vegyen részt benne.

Kőhalmi Kálmán