Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási rendszer PDF Nyomtatás E-mail

A Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer (KMR) Vezetői összefoglalója, 2001. év november

1. A KMR működésének céljai

* A közszférában alkalmazott munkaerő-állomány

- kezelésével kapcsolatos munkaerő-gazdálkodási feladatok végrehajtásának elősegítése,

- foglalkoztatási jellemzőinek nyilvántartása, azzal kapcsolatos adatgazdálkodási tevékenység.

* A közszférában tovább-foglalkoztatásukban veszélyeztetett munkavállalók

- számára foglalkoztatási probléma-előrejelző szerep ellátása,

- munkaerő-piaci alkalmazkodó képesség fejlesztésének elősegítése.
* A létszámfelettivé vált, munkakörüket, munkahelyüket vesztett munkavállalók

- elhelyezkedésének illetve vállalkozóvá válásnak támogatása a tartós munkanélküliség megelőzése érdekében,

- munkaerejének megújítása – átkonvertálása képzéseken, tréningeken való részvétel támogatásával.

* A kistérségen belül elősegíteni

- az EU és a hazai foglalkoztatási irányelvek, akciótervek, paktumok megvalósítását,

- a szociális partnerség, érdekegyeztetés fejlesztését.

2. A KMR elemei

2.1. Közszolgálati Munkaerő-állomány Adatbázisa

Adatgazdálkodási tevékenység a KMR-hez csatlakozó önkormányzatok hivatalaiban és intézményeiben foglalkoztatott munkaerő-állomány adataival. Az adatbázis az egyéni beazonosítás lehetősége nélkül, tartalmazza a foglalkoztatás szempontjából fontos, anonim személyekre bontott elemei foglalkoztatási adatokat.

Az adatbázis tartalma lehetőséget biztosít

- olyan aggregált adatok létrehozására, mely a munkaerő-gazdálkodás alapját képezik illetve közérdekűek továbbá,

- a személyi adatok védelmének biztosítása mellett a munkaerő-koordinációt lehetővé teszik

2.2. Munkaerő-gazdálkodási Tanácsadás (MGT)

A közszférában foglalkoztatott munkaerő hatékony alkalmazása céljából a kistérség önkormányzatai, azok hivatalai és intézményei munkaerő-gazdálkodási igénybevehető tanácsadási tevékenység.

2.3. A Munkaerő Koordináció (MK)

A MK a közszférában megjelenő munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását szolgáló tevékenység, abból a célból, hogy a fenntartó önkormányzat közvetlenül szerezzen információt a munkaerő-állomány mozgásáról az intézményi szférában.

A Létszámleépítés Szabályai és a Központi Rendelkezési Állomány

A KMR gondoskodó létszámleépítésének alapértékei:

- nyugodt és kiegyensúlyozott munkahelyi légkör fenntartása,

- munkaerő értékmentése,

- konszenzusra törekvés,

- szabályozottság és kiszámíthatóság,

- folyamatos és érdemi párbeszéd együttműködés a munkavállalói érdekképviseletekkel,

- az érintett munkavállalókra vonatkozó személyre szóló problémakezelés,

- a távozni kényszerülő munkavállalók önbecsülésének és cselekvő készségének megőrzése

-       valódi alternatíva és segítségnyújtás az együttműködő munkavállalóknak,

-     a munkavállalók munkaerő-piaci alkalmazkodó képességnek növelése.

Szabályokra vonatkozó fejezetek

- Munkáltatói és munkavállalói létszám-leépítési kötelezettségek

- A létszámleépítés folyamata és intézményei

2.4. Dr. Kovács Pál Közszolgálati Újrakezdési Alapítvány

2.4.1. Az alapítvány célja

Az alapítvány működésének célja, hogy a – dunaújvárosi statisztikai kistérségen belül – a közszférában továbbfoglalkoztatásukban veszélyeztetett munkavállalókat felkészítse a foglalkoztatásban bekövetkező változásokra, munkaerő-piaci alkalmazkodó képességük fejlesztését elősegítse. A közszférában létszámfelettivé vált és ezért munkahelyüket vesztett munkavállalókat – főként regisztrált munkanélküli státuszban – támogassa a tartós munkanélküliség megelőzése, létbiztonságuk stabilizálása, elhelyezkedésük, vállalkozóvá válásuk elősegítése érdekében, munkaerejük megújításával, átkonvertálásával képzéseken, tréningeken való részvételük támogatásával.

Az alapítvány a dunaújvárosi statisztikai kistérségen – működési területén – belül támogatja az Európai Unió és         a hazai foglalkoztatási irányelvek megvalósítását, a szociális partnerség fejlesztését.

Az alapítvány erejéhez mérten az alább meghatározott természetes személyek újrakezdését segíti elő:

* rendszeres újrakezdési támogatás biztosításával – jövedelempótlási céllal – legfeljebb az előző átlagkereset 80 %-áig egészíti ki a személy állami munkanélküli ellátását, a munkanélküli ellátásra való jogosultság megszűnése után pedig, meghatározott ideig, az előző átlagkereset 80 % -ának mértékében;
* oktatási és képzési feladatok ellátása révén, az ehhez szükséges pénzügyi, anyagi feltételek megteremtése, illetve ilyen külső szolgáltatás finanszírozása;
* álláskeresésük támogatása;
* egyéni tanácsadás és csoportos tréning keretében, mentális támogatás;
* segítséget nyújt a támogatottak olyan vállalkozásához, illetőleg a vállalkozások megkezdéséhez, melyet az illetékes munkaügyi központ is támogat;
* elhelyezkedésük, munkavállalásuk, rugalmas foglalkoztatás formákban való részvétel ösztönzése;
* a statisztikai kistérségen belül a közszférában munkavállalási céllal történő letelepedés támogatása;
* újbóli elhelyezkedés esetén a munkahely és a lakhely közötti az ingázás költségeinek támogatása.

2.4.2. Az alapítványi támogatottak köre

Az alapítvány kizárólag természetes személyeket támogathat, akiknek:

* állandó vagy ideiglenes lakhelye a dunaújvárosi statisztikai kistérségben található;
* legutolsó főállású munkahelye Polgármesteri Hivatal vagy ahhoz tartozó, az önkormányzat által fenntartott intézmény, melynek székhelye, telephelye pedig a dunaújvárosi statisztikai kistérségében található;
* munkáltatója vagy munkahelyének fenntartója az alapítványhoz – a kuratórium által elfogadott módon – csatlakozott, és az alapítványt támogatási megállapodásban foglalt feltételek szerint támogatja, és
* határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató meg kívánja szüntetni és a felmentését, ill. rendes felmondását a munkavállalóval már közölte, illetve
* a felmentési illetve felmondási idő lejárta után a személy magát munkanélküliként regisztráltatta, és számára az illetékes munkaügyi kirendeltség munkanélküli járadékot állapított meg;
* a személy pályázati kérelmet nyújtott be az alapítványhoz.

2.4.3. Az alapítványhoz való csatlakozás

Az alapítványhoz a kistérség bármelyik a Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer Munkaerő koordinációját és Létszámleépítés szabályait már alkalmazó települési önkormányzata képviselő testületi döntéssel kérheti csatlakozását. A csatlakozási szándékról szóló határozatot az önkormányzat megküldi az alapítványnak, mely kuratóriumi döntéssel elfogadó határozatot ad ki a csatlakozó számára. Ezt követően az alapítvány Támogatási Megállapodást köt a csatlakozó önkormányzattal, melyben az alapítvány támogatásának mértékét és módját rögzítik a felek. A csatlakozás akkor lép hatályba, ha az első támogatást, a csatlakozó önkormányzat az alapítvány számlájára átutalja.

2.4.4. Az alapítvány támogatása

Az alapítvány támogatása kétszintű. Külső és csatlakozott támogatókat különböztet meg a rendszer az alábbi módon:

- Külső támogatók

Olyan szervezetek vagy magánszemélyek, akik évente egy alkalommal meghatározott összeggel támogatják az alapítványt céljainak elérése érdekében. Ez az összeg 2001. évben minimum 50.000 Ft/év jogi személyek és meghatározatlan összeg természetes személyek esetében.

- Csatlakozott támogató

A csatlakozott támogató először egy egyösszegű csatlakozási díjat utal át az alapítvány számára az alábbi táblázat alapján

Foglalkoztatott létszám


Minimum támogatási díj

500 fő felett 8.000.000

150-500 fő között 4 000.000

100-150 fő között 3.000.000

50-100 fő között 2.000.000

50 fő alatt 1.000.000

A csatlakozási díj minden évben egyszer a KSH által kimutatott előző évi infláció mértékével nő.

Ezen felül a csatlakozott támogató évente hivatalában vagy általa fenntartott intézményeiben foglalkoztatott munkavállalók létszámának arányában 2.500 Ft/fő/év támogatást fizet, mely támogatás évente egyszer a KSH által kimutatott előző évi infláció mértékével nő.